A terroristák köztünk járnak

Megbecsülni sem lehet, hogy a 2015 óta Európát elözönlő migránsok között mennyi lehet azoknak a száma, akik pénzért vagy hitük szerint a leggaládabb bűncselekményektől sem riadnának vissza.

Migránsokat mentettek ki a Sea-Watch német civil szervezet tagjai a Földközi-tengeren 2017. november 6-án. Fotó: Alessio Paduano Forrás: AFP

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatala szerint 2023-ban legalább 264 371 menedékkérő érkezett Európába hajón és szárazföldön – ez 66 százalékos növekedés az előző évhez képest és a legmagasabb érték 2016 óta. Azt megbecsülni sem lehet, hogy közülük hányan lehetnek terroristák. Legtöbbjük okmányok hiányában és hamis személyazonossággal regisztrált a befogadó államokban. Szerbiában például nem volt ritka, hogy a migránsok a látszatra sem ügyeltek, jelentős számuk szíriainak adta ki magát és január elsején született.

Egy migráns viszi gyermekét, miközben a rendőrök visszaszorítják a Moria táborból a migránsokat és menekülteket, akik Leszbosz szigetén, Mytilene kikötője közelében gyűltek össze abban a reményben, hogy 2020. március 4-én komppal indulnak Athénba (Fotó: AFP/Louisa Gouliamaki)

A Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) jelentései szerint 2022-ben a tagállamok mintegy 332 000 illegális határátlépésről számoltak be. A migrációs útvonalakat tekintve a nyugat-balkáni, a középmediterrán és a keletmediterrán útvonalat azonosítják az illegális határátlépések három leggyakrabban használt útvonalaként. Legtöbbször szír, afgán és tunéziai migránsok kísérelték meg a határátlépést. Ugyanakkor 2022-ben rekordszámú embercsempészt (több mint 15 000-t) jelentettek a Frontexnek. 

Ezzel összefüggésben a Frontex 2023/24-re vonatkozó éves kockázatelemzése az állandó haderő hatékony bevetésének szükségességét hangsúlyozza, ezenkívül új jogorvoslati lehetőségeket sürget az egyre növekvő, határokon átnyúló bűnözés és a migránscsempészet ellen.

2015-ben nőtt meg jelentősen a menekültek és migránsok Európába irányuló mozgása. 1,3 millió ember érkezett abban az évben a kontinensre menedékjogot kérni, ami a legtöbb volt egy év alatt a második világháború óta. Többnyire szíriaiak, de jelentős számban voltak köztük Afganisztánból, Nigériából, Pakisztánból, Irakból, Eritreából és a Balkánról is. A menedékkérők számának növekedését olyan tényezőknek tulajdonítják, mint a közel-keleti különféle háborúk eszkalációja és az ISIL (Iraki és Levantei Iszlám Állam) területi és katonai dominanciája a térségben.

Virágzik az embercsempészet

Az uniós országokba érkezők Afrikából, a Közel-Keletről és Ázsiából indulnak útra, akik közül sokan csempészek bűnözői hálózataihoz fordultak segítségért, írja az EU hivatalos honlapja.

A migránscsempészet ma már dinamikusan fejlődő globális bűnügyi tevékenység. A szegénység, a társadalmi és politikai instabilitás, valamint a legális migrációs útvonalak korlátozott elérhetősége a bűnözői hálózatok felé taszítja az embereket, hogy megkönnyítsék az EU-ba való jogosulatlan belépést, átutazást vagy tartózkodásukat. A legtöbb irreguláris migráns eredetileg legálisan, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal lép be az EU-ba, de a vízum lejárta után gazdasági okokból az EU-ban marad.

Lengyel katonák szögesdrót kerítést állítottak fel a határzónában Krynki közelében 2021. szeptember 1-jén (Fotó: NurPhoto/AFP/Maciej Luczniewski)

Bár az EU megkísérelt néhány reformot életbe léptetni, ezek az erőfeszítések nagyrészt meghiúsultak, miután a menekültek száma csökkent. A reformkísérletek között szerepelt a menekültek tagországok közötti elosztása, a kivándorlás kiváltó okainak kezelése a migránsok hazájában, valamint a kiutasítási folyamatok egyszerűsítése. Brüsszel tehát ahelyett, hogy gátat szabna a migrációnak, inkább ösztönzi azt.

A válságnak jelentős politikai hatásai voltak Európában. A közvélemény aggodalmát fejezte ki a bevándorlók hirtelen beáramlása miatt, és egyre szaporodtak az európai értékeket fenyegető akciók és a bűnözés, emellett a politikai polarizáltság is nőtt. S oda jutott a kontinens, hogy ma már csaknem minden huszadik európai lakos nem uniós állampolgár. A 2022. január 1-jén az Európai Unió területén élő 446,7 millió ember közül már 23,8 millió (5,3 százalék) nem uniós állampolgár volt, írta az Eurostat.

A bevándorlók fele 30 év alatti volt

A tagállamok olyan bevándorlókat fogadtak, akik átlagosan fiatalabbak voltak, mint a már ott élő lakosságuk. 2022. január 1-jén az EU teljes lakosságának medián életkora 44,4 év volt, míg 2021-ben 30 év volt a bevándorlóké.

Az ellenőrizetlen migránsbeáramlás viszont erőszakot szül. Nem ismerjük a hátterüket, hiszen zömmel papírok nélkül jöttek. Még csak fogalmunk sincs arról, hogy a fiatal, életerős migránsok között hányan lehetnek olyanok, akik hitük vagy frusztráltságuk miatt, vagy éppen pénzért hajlandóak lennének akár az Iszlám Államnak vagy más terrorszervezeteknek végrehajtani olyan mészárlást, mint amilyen a múlt pénteken Moszkvában történt.

Borítókép: Migránsokat mentettek ki a Sea-Watch német civil szervezet tagjai a Földközi-tengeren 2017. november 6-án (Fotó: AFP/Alessio Paduano)