Trump győzelmétől egyenesen rettegnek Európában

Rendkívül szoros versenyt jósolnak a felmérések a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra. A közvélemény-kutatások azonban azt is jelzik, Donald Trump előző amerikai elnök kerülhet ki győztesként a megmérettetésből – erre készülnek már Európában is.

Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt nem hivatalos elnökjelöltje a Pennsylvania állambeli Schnecksville-ben rendezett kampánygyűlésen 2024. április 13-án. Fotó: Sarah Yenesel Forrás: MTI/EPA

Donald Trump volt amerikai elnök utóbbi időben elhangzott terveit gyűjtötte össze a Politico. A brüsszeli hírportál arra kereste a választ, mire számíthat Európa, ha a republikánus politikus kerül ki győztesként az ősszel esedékes elnökválasztáson.

A legfrissebb felmérések szerint szoros verseny várható a novemberi elnökválasztáson, a mérleg nyelve azonban Trump irányába billenhet. Az amerikai The Hill újság közlése szerint a republikánus párti politikus a voksok 44,9 százalékát szerezheti meg, mindössze 0,3 százalékponttal lehagyva az Egyesült Államok jelenlegi elnökét, Joe Bident. A lap több, az elmúlt hetekben készült közvélemény-kutatásait összesítette, majd átlagolta. Ezek közül volt olyan felmérés is, mely szerint Trump a szavazatok 51 százalékát szerezheti meg.

DDHQ Poll Alert: National Presidential

Joe Biden (D): 51% (+3)
Donald Trump (R): 48%

Marist College / 1,047 RV / Apr 16-18

See how this poll affects our average: https://t.co/A4AuTS5mfO

— Decision Desk HQ (@DecisionDeskHQ) April 22, 2024

Véget vetne az orosz–ukrán háborúnak Trump

A Politico cikkében egyáltalán nem pozitívumként tekint arra, hogy a már több mint két éve dúló orosz–ukrán háború Trump megválasztása esetén belátható időn belül véget érhetne. A lap kiemelte, a konfliktus lezárása ugyanis azzal járna, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök orosz hivatali kollégájával, Vlagyimir Putyinnal egyeztetne, továbbá a Krím és a Donyec-medence egy része Oroszországhoz kerülne.

Russian and Ukrainian sources continued to debate the extent of claimed Russian advances northwest of Avdiivka on April 23, but there were no confirmed changes to the frontline in this area. (1/3) https://t.co/tKKiP6dkLP pic.twitter.com/FxWPjwyUXm

— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) April 24, 2024

A lap arra is rámutatott, Európán belül már koránt sincs akkora egyetértés Ukrajna katonai támogatásával kapcsolatban, mint a háború kirobbanását követően.

Észtország és Franciaország még közös hitelfelvételt is javasolt, ám az ilyen ötleteknek már Berlinben sem örültek.

A Politico ráadásul úgy tűnik, megfeledkezett arról, hogy míg Trump a konfliktus rendezését sürgeti, vezető európai politikusok, köztük Emmanuel Macron francia köztársasági elnök az egész NATO-t belesodorná a háborúba azzal, hogy katonákat vetne be a fronton.

⚡️U.S. military assistance can arrive in Ukraine within days once President Joe Biden signs the aid bill into law, Pentagon spokesperson General Pat Ryder said on April 23.https://t.co/xtqb0oNVhA

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 24, 2024

Hasonlóan kockázatos lépést fontolgat Biden is: Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon szóvivője beszélt nemrégiben arról, hogy Ukrajnába katonai tanácsadókat küldenének, akik – állítása szerint –„nem harci szerepet töltenének be, inkább tanácsot adnának és támogatnák az ukrán kormányt és hadsereget”.

Európának a saját lábára kell állnia

Trump korábban arról beszélt, miért kellene az Egyesült Államoknak megvédeniük azokat a NATO-szövetségeseket, melyek nem tesznek eleget a védelmi szövetség céljainak, azaz nem fordítják a GDP legalább két százalékát védelmi kiadásokra. Noha az előző amerikai elnök elutasította az olyan híreszteléseket, hogy Washington kilépne a szövetségből, Európa-szerte felkapták a fejüket vezető politikusok.

Cikkében a Politico is annak adott hangot, hogy az Egyesült Államok gyakorlatilag a második világháború vége óta garantálja Európa biztonságát.

 

A lap kiemelte, az amerikai törvényhozás elfogadta azt a módosítást, hogy jóváhagyásuk nélkül nem léphet ki Washington a NATO-ból. „Ez vigaszt nyújt az európaiaknak” – írta a szerző. Noha Trump aligha akarná elhagyni a NATO-t, az orosz–ukrán háború következtében jelentősen megváltozott a biztonsági helyzet Európában, és egyre több jelét látni annak, a kontinens az utóbbi években nemigen dolgozott saját védelmén. A Politico arra is rámutatott, hogy a nukleáris elrettentésben Európa szintén Washingtonra támaszkodik, annak ellenére, hogy a britek és a franciák is rendelkeznek atombombával.

„Amerika az első”

Vajon milyen hatással lenne Európára, ha Trump saját országa, azaz az Egyesült Államok érdekeit helyezné az első helyre minden tekintetben? A Politico értesülései szerint Brüsszelben már arra készülnek, hogy ha a republikánus politikus megnyeri az elnökválasztást, vámokat vethet ki az Európai Unióra.

A volt elnök nem csinált titkot abból, hogy az „Amerika az első” programjának újjáélesztésére irányuló tervein dolgozik – írta a brüsszeli lap.

Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt nem hivatalos elnökjelöltje beszél támogatóihoz a Pennsylvania állambeli Schnecksville-ben rendezett kampánygyűlésen 2024. április 13-án. Fotó: Sarah Yenesel/MTI/EPA

Amennyiben valóban ilyen intézkedésre kerülne sor, többnyire azokat az országokat érintené, melyek az orosz–ukrán háború kitörését követően lényegesen csökkentették vagy teljesen megszakították gazdasági kapcsolataikat Oroszországgal. Azóta ugyanis több kormány az Egyesült Államok mellett tette le a voksát a cseppfolyósított földgáz (LNG) importja esetében: statisztikai adatok szerint a nyugati nagyhatalom a teljes európai LNG-import mintegy 50 százalékáért felel, ami jóval magasabb érték, mint a háborút megelőzően.

Trump törheti meg Európa egységét?

A Politico egyáltalán nem nézi jó szemmel Orbán Viktor magyar miniszterelnök Trumppal való jó kapcsolatát, márpedig a cikk szerzője is elismeri, június 9-én nagy esély van egy jobboldali fordulatra az Európai Parlamentben. Érdekesség azonban, hogy Trumpra sokkal nagyobb fenyegetésként tekintenek.

A lapnak nyilatkozó szakértők többek közt olyan forgatókönyvekkel álltak elő, mint például hogy a republikánus politikus nyomást gyakorolhat majd az európai országokra, hogy változtassanak Ukrajna-politikájukon.

Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt nem hivatalos elnökjelöltje a Pennsylvania állambeli Schnecksville-ben rendezett kampánygyűlésen 2024. április 13-án (Fotó: MTI/EPA/Sarah Yenesel)