A miniszter úgy fogalmazott:
a választott jelmondat aktív és cselekvő elnökségre utal, egyúttal azt is szimbolizálja, hogy „együtt erősebbek vagyunk, mint külön”.
Szavai szerint a jelmondat megjeleníti azt a felfogást, hogy Európa önálló globális szereplővé tud válni. Képes stratégiai érdekeit hatékonyan képviselni, nemcsak partnerekkel és szövetségesekkel együttműködve, de önállóan is, ha kell – magyarázta.
Bóka János hangsúlyozta, Magyarország rendkívüli helyzetben látja el az elnökségi feladatokat július 1. és december 31. között.
Európát a szomszédunkban zajló háború, a globális versenytársaktól való leszakadás, a sérülékeny biztonsági helyzet, az illegális migráció, a természeti katasztrófák, a klímaváltozás hatásai és a demográfiai helyzet egyaránt közös kihívás elé állítják
– fogalmazott. Emellett 2024 az átmenet éve az unióban – folytatta, megjegyezve: a magyar elnökségnek az újonnan felálló Európai Parlamenttel és az Európai Bizottsággal együttműködve kell biztosítania az intézményi átmenet zavartalanságát.
Az elnökségnek Európa békéjét és biztonságát kell szolgálnia – jelentette ki, hozzátéve: a magyar elnökség Európa valódi problémáira valódi megoldásokat keres. Elnökségként tisztességes közvetítők leszünk, akik lojálisan együttműködnek majd minden tagállammal és intézménnyel – szögezte le.
Felidézte azt is: Magyarország húsz éve tagja az EU-nak, 13 évvel ezelőtt pedig elnökölte már az EU tanácsát, „tapasztalatunk tehát van”.
A miniszter ismertetése szerint a fél év során körülbelül 1500 tanácsi munkacsoportülést fognak lebonyolítani, 37 formális tanácsülést terveznek Brüsszelben és Luxemburgban, továbbá 230 elnökségi rendezvényt szerveznek Magyarországon. Utóbbiak között 16 informális tanácsülést, egy informális Európai Tanács-ülést és az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóját.
Bóka János közölte: összesen hét prioritást határoztak meg az elnökség számára, ezek azok a területek, amelyekkel kiemelten szeretnének foglalkozni.
Az EU versenyképességének és gazdasági növekedésének ösztönzésére új európai versenyképességi megállapodást fogadnak el. Támogatni fogják az európai védelmi ipar és innováció megerősítését, valamint a tagállami védelmi beszerzési együttműködést. Partnerségi megállapodásokat kötnek a külső határok védelmére és a migrációt kiváltó okok kezelésére. Jelezte azt is: „érdemalapú, kiegyensúlyozott és hiteles” bővítési politikát folytatnak, amelynek során a Nyugat-Balkán minden tagjelölt országának bővítési folyamatában „tesznek egy lépést előre”. Mindemellett stratégiai vitát indítanak a kohéziós politika jövőjéről, gazdaközpontú agrárpolitikát támogatnak, „ami garantálja Európa élelmezésbiztonságát, és tisztességes megélhetést biztosít a gazdáknak”. A demográfiai kérdéseket pedig minden tanácsi formációban napirendre tűzik – tudatta a miniszter, aki szerint a magyar elnökség nem ígér csodát, de a továbblépés és a változás lehetőségét hordozza magában.
A magyar elnökség sikere egész Európa sikere lesz – jelentette ki.
Borítókép: Bóka János és Kovács Zoltán sajtótájékoztatója (Fotó: Kurucz Árpád)
