Josep Borrell szerint az átadott fegyvereket Ukrajna az orosz–ukrán háborúban önvédelemre használhatja a nemzetközi jognak megfelelően – akár Oroszország területén is.
A fegyvertámogatással az Európai Unió megkönnyíti Ukrajna válaszát az orosz agresszióra, ez a válasz pedig megvalósulhat Oroszország területén is, a nemzetközi jognak megfelelően – mondta. Arról azonban minden ország maga dönt, hogy az általa biztosított fegyvereket Ukrajna használhatja-e orosz területen
– hívta fel a figyelmet az orosz–ukrán háborúról szólva.
A főképviselő kijelentette: a katonai támogatás folytatása, beleértve a lőszerellátásra tett ígéret betartása elengedhetetlen. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: az EU és a tagországok által biztosított katonai támogatás összege ez idáig mintegy 43,5 milliárd eurót tesz ki.
Hozzátette: a felajánlott katonai eszközök átadásának zökkenőmentesnek kell lennie és a korábbinál gyorsabban kell teljesülnie.
Az ukrán katonák uniós kiképzésével kapcsolatban azt mondta, ennek koordinálására, és a hatékonyság érdekében központot kell létrehozni Kijevben. Közölte ugyanakkor, a szakminiszterek abban egyeztek meg, hogy a katonai képzési misszió munkájának Ukrajnához a lehető legközelebb kell megvalósulnia, de nem Ukrajna területén. Elmondta azt is, hogy a tanácskozás résztvevői megegyeztek abban is, hogy az EU kiképző missziójában 75 ezer ukrán katona kiképzését kívánják befejezni az év végéig. Eddig hatvanezer embert képeztek ki – tájékoztatott.
Elmondta, az EU egyetért az európai védelmi képességek fokozásának szükségességében, amelyhez az európai védelmi ipar fejlesztésére van szükség. Ez kapcsolatban van az ukrajnai támogatás folyamatos biztosításával is – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: nincs európai ország, amelyik Oroszországot védelmezné az orosz–ukrán háborúban. Európa Ukrajnát védelmezi – húzta alá. Ezzel kapcsolatban közölte: a védelempolitika, ahogy a külpolitika is, ha tetszik, ha nem, nemzeti hatáskörbe tartozik.
A főképviselő példaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert említette, aki – mint közölte – csütörtökön még Brüsszelben tárgyalt, pénteken már Oroszországba utazott.
A tagországok képviselői utazhatnak Moszkvába, vagy Pekingbe, ahova csak akarnak, ami nem jelenti azt, hogy esetleg Moszkvát védelmeznék
mondta. Egy feladatuk azonban van: lojalitás a közös uniós külpolitikához – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Borítókép: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború 
