Szijjártó Péter az M1 híradójában kiemelte, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok egy teljesen új szakaszba léptek, amit az is mutat, hogy a Rijádból hazatérő amerikai tárgyalódelegáció egyik vezetője, a nemzetbiztonsági főtanácsadó röviddel hazaérkezése után Washingtonban találkozott vele. A külügyminiszter szerint ez világosan mutatja, hogy Donald Trump elnöksége alatt Magyarország szerepe felértékelődik, és a két ország közötti együttműködés stratégiai jelentőséget kap.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A helyzet az, hogy Donald Trump hivatalba lépésével a békepárti tábor hatalmasat nyert
– jelentette ki a külügyminiszter, hozzátéve, hogy míg korábban Magyarországot marginalizálni próbálták, mára a világpolitika meghatározó szereplői között tartják számon.
Szijjártó Péter: A békepárti tábor megerősödött
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az amerikai kormányzat elkötelezett a háború lezárása mellett, és a békepárti tábor egyértelműen átvette a kezdeményezést a világpolitikában. Mint mondta:
Donald Trump megválasztása és hivatalba lépése előtt a békepárti tábor jelentős kisebbségben volt. Folyamatosan próbáltak minket semmibe venni, odalökdösni a világpolitika szélére. Most viszont, hogy a nyugati világ vezetője is egy békepárti politikus, ezzel a békepárti tábor előretört és átvette a kezdeményezést.
A külügyminiszter szerint ez a helyzet azonban nem maradt következmények nélkül, hiszen a háborúpárti politikusok „hangos jajveszékelésbe kezdtek”, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy akadályozzák a békefolyamatokat.
Brüsszel és a háborúpárti politikusok nyomása
Szijjártó Péter beszélt arról is, hogy a közelgő brüsszeli csúcstalálkozón ismét napirendre kerülnek az Oroszország elleni szankciók, és jelentős nyomás nehezedik Magyarországra, hogy támogassa a szankciós rezsim meghosszabbítását.
Hétfőn külügyminiszteri tanácsülés lesz Brüsszelben, és már most hatalmas nyomás van rajtunk, hogy az alapvetően orosz és belorusz személyekre vonatkozó szankciós rezsimet, amelyen körülbelül 2500 név szerepel, hosszabbítsuk meg újabb fél évvel
– mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy Magyarország nem fog ebbe beleegyezni. Szijjártó Péter szerint időt kell hagyni az amerikai–orosz tárgyalásoknak, hogy azok sikeresek legyenek, ezért Magyarország nem támogatja a szankciók meghosszabbítását a hétfői csúcstalálkozón.
Emellett szóba került az Ukrajnának szánt húszmilliárd eurós uniós támogatás is, amelyet a brüsszeli vezetés mielőbb elfogadtatna. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette:
Nem fogunk hozzájárulni ahhoz, hogy az európai emberek pénzéből húszmilliárd eurót most még arra fizessenek, hogy Ukrajna folytassa a háborút és ellehetetlenítsék a béketeremtést.
Trump és az amerikai elkötelezettség a béke mellett
Szijjártó Péter washingtoni látogatása során találkozott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel is, aki megerősítette, hogy Donald Trump elnök mindent megtesz az ukrajnai háború lezárása érdekében.
Ez a legjobb hír Magyarország számára, hiszen hazánk immár három éve szembesül közvetlenül és súlyosan az abból fakadó nehézségekkel
– hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külügyminiszter elmondta, hogy az amerikai kormányzat pozitívan értékeli a magyar gazdaság teljesítményét, és szóba került a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újratárgyalása is.
Magyarország és az amerikai gazdasági kapcsolatok jövője
Szijjártó Péter a washingtoni tárgyalásokon azt is hangsúlyozta, hogy a magyar kormány és az amerikai pénzügyi vezetés több kérdésben is egyetért, különösen a globális minimumadó elutasítása kapcsán.
A pénzügyminiszter köszönetet mondott azért, hogy Magyarország kiáll a globális minimumadó ellen, és megerősítette, hogy a mostani amerikai kormányzat is a globális minimumadóval szemben foglal állást
– mondta a külügyminiszter. A gazdasági együttműködés kapcsán Szijjártó Péter kifejtette, hogy az amerikai vállalatok magyar gazdaságban betöltött szerepe tovább erősödhet a jövőben.
A pénzügyi szektor, az egészségipar, a gyógyszeripar és az energetikai szektor képviselői az elkövetkezendő néhány hónapban több ezer új munkahelyet hoznak létre Magyarországon
– tette hozzá.
Kereskedelmi kapcsolatok és az európai uniós politika
A külügyminiszter az európai–amerikai kereskedelmi kapcsolatok jövőjéről is beszélt, különösen az autóipari vámok kapcsán.
Jelenleg, amikor az Egyesült Államokból autókat exportálnak Európába, tíz százalék vámot kell fizetniük, míg ha Európából exportálunk autókat az Egyesült Államokba, akkor csak 2,5 százalék a vám. Ezért javasoltuk, hogy csökkentsük az amerikai autók vámját, hogy kiegyensúlyozottabb kereskedelmi viszony alakuljon ki
– fejtette ki Szijjártó Péter. A külügyminiszter szerint az európai politikai elit frusztráltan próbálja ellehetetleníteni az együttműködést, és nem hajlandó észszerű javaslatokat tenni az amerikai kormányzat felé.
Borítókép: Szijjártó Péter washingtoni tárgyalása (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
