Milyen jelentőséggel bír az Európai Politikai Közösség?

Az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozója fontos kísérlet arra, hogy az Európai Unió túllépjen saját intézményi keretein, és tágabb, inkluzívabb formában teremtsen párbeszédet az európai kontinens országai között, mondta lapunknak adott interjújában Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője.

Emmanuel Macron francia elnök megérkezik az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára Tiranába, 2025. május 16-án Fotó: Armend Nimani Forrás: AFP

A mai napon Tiranában összeülő Európai Politikai Közösség (EPK) egy viszonylag új kezdeményezés, amely az európai országok közötti politikai párbeszéd és együttműködés erősítését célozza – elsősorban az Európai Unión túlnyúlóan, de azzal szorosan együttműködve. 

Albánia miniszterelnöke, Edi Rama üdvözli Orbán Viktor magyar miniszterelnököt az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozója előtt Tiranában, 2025. május 16-án (Fotó: AFP/ Ludovic Marin)

Milyen jelentőséggel bír a csúcstalálkozó?

Az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozója fontos kísérlet arra, hogy az Európai Unió túllépjen saját intézményi keretein, és tágabb, inkluzívabb formában teremtsen párbeszédet az európai kontinens országai között. Bár az EPK nem rendelkezik döntéshozó jogkörrel, a találkozók lehetőséget adnak arra, hogy stratégiai kérdésekben – mint például a biztonságpolitika, energetika vagy migráció – a részt vevő állam- és kormányfők informálisan egyeztessenek. A formális döntések hiánya ellenére az ilyen platformok szerepe nem elhanyagolható: bizalmat építenek és előkészíthetik a későbbi együttműködéseket. 

Magyarország számára az EPK fontos terepe annak, hogy saját álláspontját egy szélesebb európai közösségben is megjelenítse. A tavalyi EPK csúcstalálkozó különös jelentőséggel bírt Magyarország számára, mivel hazánk házigazdaként látta vendégül az eseményt Budapesten.

Lajkó Fanni (Fotó: Alapjogokért Központ)

Várható-e előrelépés az illegális migráció és a gazdasági biztonság kérdéskörében?

Az illegális migráció kérdése továbbra is az egyik legmegosztóbb téma az európai politikai térben, így áttörő előrelépésre ezúttal sem lehet számítani. A tagállamok között komoly véleménykülönbség van abban, hogy miként kell kezelni a migrációs nyomást: míg egyes országok a kvótákon alapuló elosztást szorgalmazzák, mások – így Magyarország is – a határok védelmére és az illegális bevándorlás megállítására helyezik a hangsúlyt. 

A nyugat-balkáni országok jelenléte azonban lehetőséget ad arra, hogy a migráció által leginkább érintett régiók – köztük Közép-Európa – realitásokon alapuló, biztonságközpontú megközelítése nagyobb teret nyerjen.

A gazdasági biztonság kérdésköre szintén a kiemelt témák közé tartozik, különös tekintettel az energiaellátásra, a stratégiai iparágak védelmére és az ellátási láncok megerősítésére. A háborús helyzet, valamint a szankciós politika következményei rámutattak arra, hogy Európa kiszolgáltatottsága hosszú távon nem fenntartható. Magyarország számára különösen fontos, hogy ebben a kérdésben ne ideológiai, hanem gazdasági racionalitáson alapuló döntések szülessenek, és hogy a tagállamok megőrizhessék mozgásterüket az energia- és iparpolitikai kérdésekben. A régiós együttműködés erősítése, valamint a nemzeti érdekek határozott képviselete kulcsfontosságú lesz a jövőbeli stabilitás szempontjából.

Donald Trump elnök Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt fogadja a Fehér Ház előtt (Fotó: Anadolu/AFP/Celal Gunes)

Hogyan alakulhat az EU és az Egyesült Államok kapcsolata?

Donald Trump visszatérése az amerikai elnöki hivatalba új korszakot nyitott az EU–USA kapcsolatokban. Washington külpolitikai fókusza a béketörekvések, az amerikai nemzeti érdekek érvényesítésére, a gazdasági versenyképesség növelésére és a biztonságpolitikai, külpolitikai költségek átszervezésére irányult az elmúlt hónapokban. A biztonságpolitikai együttműködés továbbra is kiemelt fontosságú marad, ugyanakkor a Trump-adminisztráció várhatóan nagyobb önállóságot vár majd el az európai partnerektől, különösen a védelempolitikában. 

Ennek egyik fontos eleme a NATO-tagállamok védelmi kiadásainak két százalékról öt százalékra való megemelése, amiről már a június végi NATO-csúcson is megegyezhetnek.

Az Egyesült Államok világosan képviseli saját gazdasági, katonai és politikai érdekeit. Ezzel szemben Európa – különösen az Európai Unió – még mindig nem tudott egységes, cselekvőképes geopolitikai tényezővé válni. Az EU gyakran saját gazdasági és geopolitikai érdekei ellen cselekszik, miközben stratégiai autonómiáról beszél. A valóság azonban az, hogy az unió súlya a nemzetközi térben gyenge, és befolyása sok esetben marginális.

Ennek egyik legszembetűnőbb példája az ukrajnai háborúval kapcsolatos európai álláspont. Magyarország célja világos: a lehető leghamarabb békét kell teremteni. 

Ez kellene hogy legyen az európai politika elsődleges célja – mégis azt látjuk, hogy az uniós intézmények nem a béke irányába mozdulnak, hanem tovább szítják a feszültséget, és mindenáron erőltetik Ukrajna uniós csatlakozását. Pedig ennek a folyamatnak az első lépése éppen a béke lenne – amíg háború van, nincs értelme bővítésről beszélni. 

Ráadásul egy ilyen lépés számos súlyos politikai, gazdasági és biztonsági kérdést vet fel, amelyekről az európai vezetők nem hajlandók őszintén beszélni.

Ezért is indította el a magyar kormány a Voks2025 véleménynyilvánító szavazást, hogy az emberek is elmondhassák a véleményüket Ukrajna uniós csatlakozásáról. Mert ez nem technikai kérdés – hanem szuverenitásról, békéről és Európa jövőjéről szól.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök megérkezik az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozójára Tiranába, 2025. május 16-án (Fotó: AFP/Armend Nimani)