Orbán Viktor szerepét emelte ki a média az Európai Politikai Közösség ülése kapcsán

Az Európai Politikai Közösség Budapesten megtartott ötödik ülésén az európai kontinens országainak vezetői találkoztak. A csúcstalálkozót Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után hoztak létre, hogy összekösse az EU tagállamait és barátaikat, például Nagy-Britanniát és magát Ukrajnát. Az Eurázsia Központ a nemzetközi reakciókról készített összefoglalót.

EPC-csúcs Budapesten Fotó: Máthé Zoltán

Dél-Ázsia

A dél-ázsiai régióban a sajtó nem tulajdonított jelentős figyelmet az eseménynek, csupán néhány, többnyire más sajtóügynökségektől átvett beszámoló jelent meg, mint ami például a Hindu hasábjain olvasható. India sokkal nagyobb figyelmet fordított az olyan nemzetközi eseményeknek, amelyek közvetlenül érintik az országot, mint az amerikai elnökválasztás, illetve a szomszédos országokban történt események.

Délkelet-Ázsia

Az Európai Politikai Közösség Budapesten megtartott ötödik ülésére a délkelet-ázsiai kormányok nem reagáltak nyilvános és formális módon, a délkelet-ázsiai sajtó pedig nem foglalkozott sem kiemelten, sem részletekbe menően a rendezvény menetével és tartalmával. Helyi tudósítások vagy kommentárok kevésbé jelentek meg, jellemzően a nyugati hírügynökségek rövid híradásai és értékelései kerültek átvételre a délkelet-ázsiai médiában.

A szingapúri The Straits Times cikke szerint az európai vezetők Donald Trump választási győzelmének árnyékában gyűltek össze november 7-én, és erőteljesebb fellépésre szólítottak fel saját maguk és Ukrajna védelmében, egyértelmű jelzésként a leendő elnöknek, aki régóta szkeptikus a transzatlanti szövetséggel szemben. 

A cikk kiemeli, hogy több mint 40 vezető találkozott az EU soros elnökségét betöltő Magyarország fővárosában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője és más vezetők is felszólalásaikban arról beszéltek, hogy fontos továbbra is támogatni Ukrajnát Oroszországgal szemben, és ezek a megjegyzések egyértelműen ugyanúgy szóltak a megválasztott elnöknek az Atlanti-óceán túlpartján, mint a teremben ülő többi európainak. 

Emmanuel Macron francia elnök, aki régóta szorgalmazza, hogy Európa építse ki önálló védelmi együttműködését, megjegyezte, hogy Európa nem válhat gyenge „növényevővé”, amelyet „húsevők” vesznek körül.

A vietnámi Nhan Dan cikke hangsúlyozza, hogy a 5. EPK-csúcstalálkozó napirendjének középpontjában az ukrajnai, a közel-keleti és észak-afrikai konfliktusok eszkalálódása, az illegális migráció és a gazdasági biztonsággal kapcsolatos kérdések megvitatása állt. Az európai vezetők ugyanakkor az energiakapcsolatokkal, a közlekedéssel, az információs technológiával és a globális kereskedelemmel kapcsolatos témákat is megvitatták. A vietnámi Vietnam.vn cikke beszámol róla, hogy megnyitóbeszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a világgazdaság széttöredezettsége veszélyezteti Európa békéjét és jólétét. Ami ezen a csúcstalálkozón megvalósul, az évtizedekre meghatározhatja Európa jövőjét.

Oroszország és a Dél-Kaukázus

„A budapesti EPK-csúcs szerény eredményei nem győznek meg arról, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokkal együtt tud maradni a geopolitikai asztalnál, és nem kerül az amerikai étlapra” – közölte Kirill Logvinov, Oroszország EU-beli állandó képviselője. Az orosz álláspontot az előbbi attitűd jellemzi. Oroszországban igen szkeptikusan kezelik az EU cselekvőképességét, és a csúccsal kapcsolatos igen részletes beszámolók inkább az EU és Trump vezette Egyesült Államok közötti viszony lehetséges fejleményeit vizsgálják, írja az Eurázsia Központ elemzése. 

Külön közleményben értékelték Volodimir Zelenszkij részvételét is, amely során a fő hangsúly Budapest és Kijev feszült viszonyára került. 

Zelenszkij a háború kitörése óta most utazott először Budapestre.

Összességében az orosz sajtóban Logvinov véleményén kívül kevés álláspont került publikálásra, ehelyett inkább rövid, tematikus tudósítások olvashatók például Orbán Viktor és Mark Rütte találkozójáról, a technológiákba való befektetések szükségességéről vagy épp arról, hogy Roberta Metsola kijelentette, hogy Németország nélkül az EU gyenge lesz.

Bár Azerbajdzsánban nem jelent meg sok hír az EPK-csúcstalálkozóról, a megjelent tartalmak között voltak igen kiterjedt elemzések is. A két fő téma, amelyet a rendezvénnyel kapcsolatban kiemelnek, az Donald Trump győzelmének lehetséges hatásai, valamint az EPK mint egység kilátásai. Trump győzelmével kapcsolatban az azeri sajtóban az európai vezetők felszólításai kapták a legtöbb figyelmet, amelyekben a kereskedelmi háborúktól való tartózkodásra szólítják fel a beiktatásra váró elnököt. A szerzők kiemelik, hogy az európai vezetők Ukrajna támogatásának ügyében a demokrata adminisztráció politikájának folytatására szólították fel Trumpot, ugyanis szerintük az európai döntéshozók többsége attól tart, hogy utóbbi fel fog hagyni Kijev támogatásával, és annak terhe az EU-ra fog hárulni. Jóval összetettebb geopolitikai kontextusba helyezte a csúcsot a Trend, amely cikkében az EPK kihívásaira fektette a hangsúlyt.

 A szerző szerint az Európai Politikai Közösség komoly kihívással néz szembe: vajon valódi geopolitikai erővé válhat-e, vagy a szimbolikus vitafórum marad? A cikk kitér arra, hogy az ukrajnai válsággal és az EBESZ szerepének gyengülésével összefüggésben az EU az Egyesült Államok és más hatalmak befolyásán kívül próbál platformot teremteni az európai problémák megoldására.

Ez lenne az EPK, a világos struktúra és a valódi jogkörök hiánya azonban megkérdőjelezi az EPK azon képességét, hogy megerősítse Európa biztonságát és függetlenségét. A budapesti csúcson kiemelt szerepet kap Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki független nézetei és Donald Trump újonnan megválasztott amerikai elnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt hívja fel magára a figyelmet. Orbán számos brüsszeli kezdeményezéssel szemben szkeptikusan a nemzeti szuverenitás erősítésének és az amerikai befolyás gyengítésének irányvonalát hirdeti, ami ellentétes az Ukrajna támogatásának páneurópai politikájával. Álláspontja rávilágít az EU-ban tapasztalható ellentmondásokra, és bonyolultabbá teszi az egységhez vezető utat. Az EU számára a budapesti csúcs alkalom lehet egy függetlenebb biztonsági rendszer létrehozására irányuló szándékának demonstrálására, ehhez azonban nemcsak nyilatkozatok, hanem konkrét lépések is szükségesek – foglalja össze a szerző.

A georgiai sajtóban a budapesti csúcs kapcsán leginkább a miniszterelnök, Irakli Kobahidze részvétele, valamint az október 26-i parlamenti választások kerültek megvitatásra. A kormányhoz közelebb álló Newsgeorgia egy általános összefoglalót adott a rendezvényről, megemlítve, hogy a hivatalos napirend mellett szó esik majd a grúziai választásokról és az azok körül kialakult vitákról. Ennél bővebb összefoglalót publikált a Civil.ge portál, amely a Kobahidze tevékenységére helyezte a hangsúlyt az összefoglalóban. Ennek középpontjában a Grúz Álom és az EU viszonyának romlása állt, a vitatott törvényekre adott reakciók, amelyek a külföldi befolyás, valamint a LMBTQ-agenda korlátozására irányultak. Magáról a csúcsról, annak jelentőségéről vagy szerepéről a grúz sajtóban keveset értekeztek, ahelyett inkább az újonnan megválasztott vezetőség részvételét vizsgálták, kiemelve a panelbeszélgetések témáit, amelyek gazdasági és geopolitikai témákat érintettek, valamint a regnáló kormány viszonyát az EU-val és Ukrajnával.

A georgiai sajtóhoz hasonlóan számolt be az örmény sajtó is a csúcsértekezletről. A hivatalos Armenpress hírportál több rövid közleményszerű hírt tett közzé a budapesti csúcsról, de azok többsége Nikol Pasinyan miniszterelnök részvételéről szólt, valamint arról, hogy a rendezvény során kik voltak azok az európai vezetők, akikkel találkozni tudott. Külön közlemény jelent meg arról is, hogy a miniszterelnök egy zárt kerekasztal-beszélgetésen is részt vett, amelynek témája a gazdasági biztonság volt. Magáról a csúcsról és annak a menetéről orosz és angol nyelvű hírekre hivatkozva került ki rövid összefoglaló.

Közép-Ázsia

Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online sajtóorgánumai, függetlenül attól, hogy kormánypártiak vagy ellenzékiek, érdemben nem foglalkoztak a Budapesten megrendezett csúcstalálkozóval. A hírek között ugyan szerepet kapott a történés, azonban ezek az angolszász (elsősorban az amerikai) vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak. Ugyanakkor nemzetközi tekintetben a média sokkal jobban fókuszált a kazah elnök franciaországi útjára, a regionális szinten kiemelt Türk Államok Szervezetének biskeki találkozójára, valamint az amerikai elnökválasztás eredményére.

Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a budapesti találkozóval kapcsolatban érdemben nem foglalkozott és a találkozót regionális eseményként kezelte, amely a közép-ázsiai országokkal kapcsolatban nem eredményezett meghatározó történéseket.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Európai Politikai Közösség budapesti tanácskozásáról a Puskás Arénában 2024. november 7-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)