Bóka János az Európai Unió – nemzeti szuverenitás és/vagy föderalizmus című panelbeszélgetésen kijelentette: az európai intézményekben és az Európa-politikában változásra van szükség, ez a politikai küzdelem zajlik a szuveranisták és a föderalisták között.
Kifejtette: az Európa-politika tájképe jelentősen megváltozott az elmúlt 10-15 évben. Ma az az egyik legfontosabb választóvonal az egyes európai pártcsaládok között, hogy magukat a föderalisták vagy a szuverenisták táborába sorolják – mutatott rá a tárcavezető.
Ez nemcsak a szakpolitika szempontjából meghatározó az értékelése szerint, hanem arra is vonatkoztatható, hogy általában a hatáskörök megosztása hogyan néz ki, vagy hogyan működjön az EU intézményrendszere – fejtette ki.
Kitért arra is: az európai polgárok számára nem világos, mit kellene tenniük ahhoz, hogy az EU-ban más irányba menjenek a dolgok. Hány európai kormánynak kell még belebukni a migrációs válságba, hogy az az európai migrációs politikára hatást gyakoroljon? – tette fel a kérdést. Úgy tűnik, ez a szám végtelen – jegyezte meg. Akárhány tagállami kormány megbukhat az EU-ban anélkül, hogy ez az európai migrációs politikára értékelhető hatással bírjon. Ez eljuttat oda, hogy a politikai akaratképzésben vajon van-e még szerepe az európai polgároknak, van-e még európai demokrácia és van-e a tagállami szuverenitásnak jelentősége – vetette fel.
A tagállamok részéről végül marad az ellenállás lehetősége – mondta. Ha egy tagállam kimondja, hogy ha az európai szinten meghatározott politikák nem működnek, akkor a saját kezébe kell vennie ezek alakítását. Magyarország ezt teszi a migráció területén, amiért nagyon komoly anyagi és politikai árat kell fizetnie – hangsúlyozta a miniszter.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője azt mondta: Erdélyben ezek a fogalmak másként csengenek, ahogy a velük összefüggő társadalmi folyamatok is mások.
Ahány tagállam, annyiféle hozzáállás – vélte, aláhúzva, nem lehet egységes receptet ráhúzni minden tagállamra, a kooperáció, a dialógus az, ami előre tudná vinni Európát.
Kitért arra is, hogy jelentős központosítási törekvések láthatók az EU-ban, egyre jobban beavatkoznának a polgárok életébe, és ez a jelenség számára riasztó. Az Európai Bizottság egyre inkább központosított kormányzati szerepet igyekszik betölteni, egy hatalmas vízfejű rendszer alakult ki, amelynek a legfurább sajátossága, hogy a csúcsán áll a bizottsági elnök, aki a biztosait rendkívül rövid pórázon tartja, s a bizottságot a döntéseiben semmi-senki nem ellenőrzi. Ugyanez a demokráciadeficit érzékelhető a jogállamisági mechanizmus működtetésénél is – tette hozzá Vincze Loránt, aki a jelenlegi Európai Bizottságot szupercentralizált intézményként jellemezte.
Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár közölte: a vita a szuverenisták és a patrióták között az Európa-politika új törésvonala. Ez egy nagyon fontos törésvonal, amely a jövőben erősödni fog – hangsúlyozta.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
