„A Patrióták a baloldal legnagyobb ellenfele, mert ők pontosan tudják, hogy a mi frakciónk áll a legközelebb a valósághoz” – fogalmazott Hölvényi György az Európai Parlament közel egy éve létrehozott jobboldali csoportosulásáról. Szerinte a patrióta kezdeményezés nemcsak reakció a politikai közép kiüresedésére, hanem egy jövőbe mutató stratégiai irány is, amely hosszú távon meghatározhatja az uniós politika súlypontjait. Hölvényi György beszélt arról is, miért tartja elhibázottnak a jelenlegi fejlesztéspolitikát, hogyan látja a kereszténydemokrácia és konzervativizmus közti különbségeket, és miért gondolja úgy, hogy Orbán Viktor ma már megkerülhetetlen Európában.
Fotó: Facebook/Hölvényi György
A Patrióták valós társadalmi igényre adnak választ
A Fidesz–KDNP delegációjának sokéves uniós intézményi tapasztalata Hölvényi György szerint fontos a Patrióták frakciójában. A képviselő úgy látja, hogy a baloldali rágalmakkal ellentétben a Patrióták nem szűk nacionalista törekvéseket képviselnek, hanem „másfajta Európát akarnak”, és ez ijeszti meg leginkább a baloldalt.
Idáig könnyű volt rásütni, hogy Európa-ellenes vagy, most viszont ott van egy frakció, aminek a nevében is benne van, hogy Európa
– tette hozzá. A frakció léte szerinte azért is fontos, mert világossá teszi, hogy a politikai közép nem azonos a baloldallal, és nem kell annak alárendelnie magát.
A kereszténydemokrácia és konzervativizmus nem ugyanaz
A képviselő elhatárolta egymástól a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia fogalmát.
A konzervativizmus és a kereszténydemokrácia nem ugyanaz. Ez egy tévedés. Még a konzervativizmuson belül is óriási különbségek vannak. Az angolszász és a kontinentális irányvonal között ég és föld a különbség.
Hölvényi Görgy szerint a XXI. századi kereszténydemokráciának új önmeghatározásra van szüksége:
A kereszténydemokrácia a jövőben – ha lesz – nem jobboldali lesz, hanem egyszerűen keresztény. Ez az a hagyomány, amely értékalapon képes a legszélesebb társadalmi összefogásra.
Szerinte a keresztény egyházak szociális tanításai „egyre inkább összeérnek”, és egy hiteles közéleti válasszá formálódhatnak. Ennek egyik példája – tette hozzá – XIV. Leó pápa színrelépése is, aki szerinte a XIII. Leó által képviselt Rerum novarum szellemiségét idézi.
Nem elég pénzt küldeni Afrikába
Hölvényi György kritikával illette a jelenlegi uniós fejlesztéspolitikát. Mint mondta, a segélyezés sehova nem vezet, ha nem illeszkedik az adott ország saját stratégiájába.
Egy országba nem elég pénzt önteni. Ha az nem része egy helyi stratégiának, akkor az nem fejlesztés, hanem pénzdobálás
– fogalmazott. A képviselő a hatékonyság mércéjét abban látja, hogy az adott ország maga mennyit fektet be a fejlesztési célokba:
Ha egy ország mindössze a költségvetés két százalékát költi oktatásra, azzal nem lehet mit kezdeni. Amelyik harmincat, azzal már érdemes együtt dolgozni.
