Párizs szemszögéből a kockázatot Emmanuel Macron francia elnök úgynevezett előretolt elrettentési politikája növeli. Ennek keretében Franciaország a hagyományos nemzeti védelmen túlmutató módon kiterjeszti nukleáris elrettentési ernyőjét az európai partnerekre – a héten például már közös légi utántöltési gyakorlatot is tartottak nukleáris fegyver hordozására alkalmas francia Rafale és német Eurofighter vadászgépek részvételével. A francia vezetés attól tart, hogy ebben a szorosabb védelmi rendszerben Moszkva közvetlenül Párizst is felelőssé tenné egy német vagy más partnerország által indított rakétacsapásért.
Ha meghívsz valakit a házadba, felelős vagy érte, ha felgyújtja azt
– szemléltette a helyzetet a tárgyalásokat ismerő egyik tisztviselő.

Berlin nyitott a közös szabályokra
A német vezetés a lap információi szerint nem zárkózik el a francia felvetésektől. Egy magas rangú német tisztviselő a Financial Timesnak kijelentette: Berlin teljes mértékben egyetért azzal, hogy az európai fővárosoknak közös doktrínára, egységes értelmezésére van szükségük. A forrás emlékeztetett arra is, hogy maga Németország már három évvel ezelőtt kezdeményezett vitát arról, hogyan kell megerősíteni a hagyományos elrettentést Oroszországgal szemben.
A tárgyalások egyik lehetséges eredménye egy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság által kiadott közös nyilatkozat lehet, amely rögzíti a nagy hatótávolságú fegyverek alkalmazásának közös elveit.
Hogy mit szólna ehhez Oroszország. Nos, Moszkva 2024 novemberében módosította a nukleáris elrettentési alapelveit. Ennek értelmében Moszkva már akkor is bevethet atomfegyvert, ha egy nem atomhatalom (például Németország) egy atomhatalom (például Franciaország vagy az Egyesült Államok) támogatásával indít hagyományos rakétatámadást orosz terület ellen. Az orosz kommunikáció rendszeresen hangsúlyozza, hogy egy nagy hatótávolságú csapást közös agressziónak tekintenek.
Moszkva vélhetően megerősítené a francia félelmeket: bármilyen német csapásért a nukleáris ernyőt biztosító Párizst is közvetlenül felelőssé tenné.
Az orosz vezetés ráadásul korábban többször kijelentette, hogy ha Európában nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek, azokat – és az indítóállásoknak otthont adó országokat – elsődleges katonai célpontnak tekinti.
























