Oroszország nukleáris doktrínája lehetőséget ad a megelőző csapásokra

Oroszország nukleáris doktrínája alapvetően defenzív jellegű, de tartalmaz olyan feltételeket, amelyek alapján megelőző csapás is lehetséges. A közelmúlt politikai és katonai fejleményei jelentősen megnövelték az orosz nukleáris doktrínáról való diskurzus súlyát.

Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris doktrína őre Fotó: Gavriil Grigorov Forrás: AFP

Június elsején Kijev megtámadta az orosz légierő négy stratégiai bázisát. A Moszkva számára valóban fájó ukrán támadás után kialakult helyzet rendkívül közel kerülhet a kritikus ponthoz, írtuk korábban.

A nukleáris doktrína határozza meg az orosz nukleáris fegyverek bevetésének módját (Fotó: Orosz védelmi Minisztérium /AFP)

Májusban Putyin azt mondta: „Nem volt szükség a (nukleáris) fegyvereknek a bevetésére… és remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség.” 

2024 novemberében Putyin azonban aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amely részletezi azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – amely a világ legnagyobbjának számít – a használatát.

Oroszország nukleáris doktrínája az ország katonai-stratégiai gondolkodásának egyik alappillére, amely meghatározza, milyen körülmények között vetne be Moszkva nukleáris fegyvereket. A doktrína egyaránt szolgál elrettentésre és stratégiai önvédelemre, de a legutóbbi geopolitikai fejlemények fényében egyre nagyobb figyelmet kap a nyugati szakértők és kormányok körében.

A hivatalos alapdokumentum: 2020-as nukleáris politika

Oroszország 2020. június 2-án tette közzé „Az Oroszországi Föderáció állami politikájának alapelvei a nukleáris elrettentés területén” című dokumentumot. Ez az első nyilvános és részletes doktrína az ország nukleáris elrettentési stratégiájáról.

Az akkori dokumentum négy olyan esetet határozott meg, amikor Oroszország nukleáris fegyver alkalmazását fontolóra veheti:

• Nukleáris fegyver vagy más tömegpusztító fegyver alkalmazása Oroszország vagy szövetségesei ellen;
• Oroszország létfontosságú állami infrastruktúrája elleni támadás, amely aláássa a nukleáris erők válaszképességét;
• Hiteles információ alapján észlelt ballisztikusrakéta-támadás, amely Oroszországot célozza – akár hagyományos, akár nukleáris töltettel;
• Az állam létét fenyegető hagyományos fegyveres támadás.

2024 novemberében Oroszország hivatalosan kibővítette a nukleáris indítási feltételeket: megszűnt az eddigi „állam léte elleni fenyegetés” egyetlen kritériuma, és új helyzetek is bekerültek: nem nukleáris államok által végrehajtott, de nukleáris államok által támogatott agressziót a jövőben Oroszország elleni közös támadásként fogják kezelni; egy külföldi hatalom tömeges légitámadása, amely átlépi az orosz határokat, szintén nukleáris megtorlást válthat ki.

Ez pedig jelentősen lejjebb vitte a nukleáris válasz küszöbét, különösen a nyugati fegyverszállítások fényében.

A módosításokról Vlagyimir Putyin az Biztonsági Tanács ülésen elmondta, hogy azokat a geopolitikai helyzet változása miatt hozták meg.

Kulcsfogalmak és stratégiai hangsúlyok

A doktrína hangsúlyozza, hogy Oroszország nem kezdeményez „indokolatlan” nukleáris támadást, de fenntartja a jogot létfontosságú érdekeit fenyegető agresszió esetén. Nincs „no first use” elv: Ellentétben például Kínával, Moszkva nem zárja ki az elsőként történő nukleáris csapás lehetőségét.

Oroszországé a bolygó legnagyobb nukleáris arzenálja Grafika: Magyar Nemzet

Kettős képességű fegyverek: Oroszország számos rakétarendszere (pl. Iszkander-M, Kalibr) alkalmas hagyományos és nukleáris töltet hordozására is, ami szándékos kétértelműséget szolgál és növeli az elrettentés hatását.

Szakértők szerint Oroszország az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt helyezett a taktikai nukleáris arzenál fejlesztésére. Ezeket a fegyvereket korlátozott hadszíntéri műveletekben, például egy regionális konfliktus eszkalációjában alkalmazhatják.

Stratégiai homályosság mint pszichológiai eszköz

Vlagyimir Putyin több alkalommal is nyíltan utalt a nukleáris eszközök bevetésének lehetőségére, főleg a Nyugat „beleavatkozásával” kapcsolatos fenyegetések esetén. 2022 óta többször elhangzott, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt” kész bevetni Oroszország védelmében.

Putyin többször hangsúlyozta, hogy a nukleáris fenyegetés nem csak retorika: „ez nem blöff” – ezzel folyamatos pszichológiai nyomást helyez a Nyugatra, melynek részéről ezért gyakori bírálat, hogy Oroszország szándékosan homályos és fenyegető nukleáris kommunikációt alkalmaz, amely destabilizáló hatással van az európai biztonságra.

Hatalmas az orosz nukleáris fegyverek hatótávolsága  (Grafika: Magyar Nemzet)

A NATO hangsúlyozza, hogy elkötelezettek a nukleáris elrettentés, de nem a provokáció mellett. A folyamatos orosz hadgyakorlatok és az olyan rendszerek, mint az Avangard hiperszonikus siklóblokk vagy a Poseidon nukleáris torpedó, új kihívásokat jelentenek a globális biztonságpolitikának. Az orosz nukleáris elrettentés így továbbra is központi helyen marad, de most már konkrétabb, proaktívabb elemekkel.

Borítókép: Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris doktrína őre (Fotó: AFP/Gavriil Grigorov)