Az Arab Liga főtitkára felszólította szerdán a nemzetközi közösséget, hogy büntesse az istenkáromlást, mert szerinte a vallásgyalázás súlyosan veszélyezteti a világbékét és a biztonságot. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei – amelyek határozottan ellenzik a szólás szabadságának korlátozását – nyilvánvalóan nem értenek egyet ezzel.
Nabil el-Arabi főtitkár az ENSZ-közgyűlésének ülésszakán, a Biztonsági Tanács egy rendkívüli ülésén felszólalva azt mondta: ha a Nyugat bünteti a testi sértést, akkor büntetnie kell a vallásgyalázást, a pszichológiai és a lelki sértést is. Elítélte azokat az erőszakcselekményeket, amelyek a muzulmán világban történtek az iszlámgyalázó amatőr film reakciójaként, de hozzátette, hogy ha a vallásgyalázást nem büntetik, akkor hasonló incidensek történhetnek ezután is.
A szólásszabadság kérdése
„Az Arab Liga egy olyan, kötelező érvényű, nemzetközi jogi keret kifejlesztését szeretné, amely szembeszáll a vallásgyalázással, és biztosítja, hogy tiszteletben tartsák a vallásos hitet és annak jelképeit” – mondta. A főtitkár szerint az Arab Liga értéknek tartja a szólás szabadságát, de „nem látunk kapcsolatot a kultúragazdagító és civilizációépítő szólásszabadság és az olyan tevékenység között, amely pusztán sértegeti mások hitét, kultúráját és civilizációját”.
Barack Obama amerikai elnök kedden a közgyűlésben elmondott beszédében erőteljesen kiállt a szólás szabadsága mellett. Védelmére kelt az amerikai alkotmánynak, amely garantálja ezt a jogot, „még abban az esetben is, ha nagyon nem értünk egyet” a szabadon elmondott vélemény tartalmával.
Assange bírálta Obamát
Julian Assange, a Wikileaks alapítója Barack Obama amerikai elnököt támadta abban a videoüzenetében, amelyet menedékhelyéről, Ecuador londoni nagykövetségéről közvetítettek az ENSZ New York-i székházába. Felrótta az elnöknek, hogy noha a Közel-Keleten támogatja a szólás szabadságát, az Assange által vezetett szervezetet üldözi amiatt, hogy kiszivárogtat diplomáciai táviratokat. Éppen a saját példája bizonyítja, hogy Obama jobban korlátozza a szólás szabadságát, mint bármely más korábbi amerikai elnök – jelentette ki Assange.
„Az egyiptomi tizenévesek, akik próbálták kimosni szemükből az amerikai könnygázt, bizonyára meglepve értesültek arról, hogy az Egyesült Államok támogatja a változást a Közel-Keleten. Ideje, hogy Obama elnök tartsa a szavát, és hogy az Egyesült Államok abbahagyja a WikiLeaks üldözését” – mondta.
Assange azt állította, hogy az arab tavasz felkeléseit részben az ihlette, hogy a WikiLeaks az arab diktátorokról is szivárogtatott ki információkat. Obama a felkeléseket a saját újraválasztási kampánya céljára használta föl – jelentette ki.
Terítéken a kábítószer-kereskedelem
Vitát követelt a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemről az ENSZ-közgyűlésének ülésszakán három olyan latin-amerikai ország, amelyet a leginkább sújt a bűnözésnek ez a formája. Felipe Calderón mexikói elnök az ülésszak megnyitóján elmondott, szokatlanul vehemens beszédében kijelentette, hogy a világszervezetnek többet kell tennie a probléma ellen, ha már a fejlődő országok, amelyeknek a kábítószer-élvezői sok tonna drogot használnak, nem tudják visszaszorítani a fogyasztást.
Az ENSZ-nek a probléma elemzésén túl mélyreható nemzetközi vitát kell lefolytatnia arról, hogy hogyan lehet hatékonyabban fellépni a kábítószer-kereskedelem ellen – mondta. Calderón felszólalását leginkább az a gondolat jellemezte, hogy a szervezett bűnözés ma már a legfőbb halálok, és ez veszélyezteti leginkább a demokráciát a XXI. században.
Kolumbia és Guatemala elnöke is sürgette az ENSZ-t, hogy dolgozza ki a hagyományos drogellenes háború alternatíváit.
