Mostanra Nagy-Britannia vált hazánk új „laboratóriumává”

A pandémia korábbi szakaszában voltak olyan időszakok, amikor az ausztriai járványügyi mutatók alakulásából jól lehetett következtetni arra, hogy mi fog történni Magyarországon 10-14 nap múlva. Mára viszont úgy tűnik, hogy a harmadik hullám nálunk előbb kezdődött, emellett a magyar oltási kampány jelentősen gyorsabb üteme is megnehezíti, hogy a környező országok adataiból előre következtethessünk a járvány hazai alakulására. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor a magyarországihoz hasonló sebességgel növekszik a lakosságarányos átoltottság, és a járvány legutóbbi hullámában már jelentős szerepet játszott az a brit variáns, amely szakértők szerint a magyarországi gyors járványterjedés fő felelőse.

Stevenage, 2021. január 11. Koronavírus elleni oltóanyagot adnak be egy férfinak az angliai Hertfordshire megyei Stevenage város konferenciaközpontjában létesített oltóközpontban 2021. január 11-én. Ezen a napon Londonban, Newcastle-ben, Manchesterben, Birminghamban, Bristolban, Surreyben és Stevenage-ben nyíltak meg a vakcinák tömeges beadására kialakított oltóközpontok. MTI/EPA/Pool/Joe Giddens Fotó: Joe Giddens

De mivel az átoltottságban relatíve előbbre járunk, mint a britek, várható, hogy az oltások nyújtotta védelem az új fertőzések számának meredekebb csökkenését eredményezi majd. Az esetszámok meredekebb csökkenését segítheti az is, hogy nálunk az iskolák megnyitásáig be kívánják oltani a pedagógusokat, amit az Egyesült Királyságban nem tettek meg. Mindezt egybevetve joggal számíthatunk arra, hogy a fertőzések számának alakulásában is csökkenni fog a most tízhetes lemaradás.

Előre tudhatjuk, működik-e a menetrend

Két mutatónk is van tehát – az átoltottság és az új esetek száma –, amelyek egyesült királyságbeli alakulásából a következtethetünk a magyar járványhullám lefutására. Az egyik szerint hat, a másik szerint tíz hét időeltolódással követjük a briteket. Bár a két mutató összefüggése ennél nyilván komplexebb, a két értéket átlagolva feltételezhetjük, hogy nyolchetes időeltolással Magyarországon is megvalósíthatók lehetnek a brit nyitási program lépései. A londoni kormány minden nyitási fázis között öt hét szünetet tart, amely során négy hétig gyűjtik az adatokat, az utolsó héten pedig ezen adatok elemzése alapján döntik el, megléphető-e a következő nyitási fázis.

Ezáltal már több mint egy fázissal előbb tudhatjuk majd, működik-e ez a menetrend vagy módosításokat igényel.

A britek június 21-re tervezik a teljes nyitást, ami alapján nálunk augusztus 16-án lehetne feloldani minden korlátozást. A szigetország már korábban, április 12-én megnyitná az üzleteket és megengedné a belföldi nyaralást. A nyolc hét eltolással számolva ugyanezeket az enyhítéseket Magyarországon június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni.

Az Egyesült Királyságban vannak olyan vélemények is, hogy a fertőzések ilyen jelentős csökkenésével fel lehetne gyorsítani a gazdasági nyitást, de Boris Johnson miniszterelnök láthatóan nem akar kockáztatni: mint mondta, úgy akar nyitni, hogy utána már többet ne kelljen zárni. Ha ezt az óvatos menetrendet követjük, talán nálunk sem kell majd újabb járványhullámtól tartani.

Borítókép: Koronavírus elleni oltóanyagot adnak be egy férfinak az angliai Hertfordshire megyei Stevenage város konferenciaközpontjában létesített oltóközpontban (MTI/EPA/Pool/Joe Giddens)