A csütörtökön tartott választás eredményeként a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő és a brit EU-tagság megszűnését (brexit) határozottan elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) igen jól szerepelt: a skóciai szavazatok 45 százalékát szerezte meg, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és frakciólétszáma a londoni alsóházban 13 fővel 48-ra emelkedett.
Az SNP ezzel a második legnagyobb ellenzéki párt a brit parlamentben a Munkáspárt mögött és a Liberális Demokraták előtt.
A választást országos szinten a Boris Johnson brit miniszterelnök vezette Konzervatív Párt nyerte több mint három évtizede példátlan fölénnyel, Skóciában azonban a konzervatívok szavazataránya 3,5 százalékponttal 25,1 százalékra csökkent, és mindössze hat skóciai választókerületből küldhetnek képviselőt a londoni alsóházba.
Nicola Sturgeon a választás eredményét értékelő rövid edinburghi felszólalásában kijelentette: sajnálkozással ugyan, de el kell ismernie, hogy Johnson mandátumot szerzett a brexit végrehajtására Angliában, arra azonban semmiféle felhatalmazása nincs, hogy Skóciát is kivigye az EU-ból.
A skót miniszterelnök közölte, hogy kormánya már a jövő héten megkezdi annak a jogi előkészítését, hogy az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásáról egyedül a skót parlament dönthessen saját hatáskörében.
Hozzátette: kizárólag a skótokat illeti meg a döntés joga arról, hogy Skócia független ország legyen-e, és semmiképpen sem a londoni miniszterelnököt, főleg nem egy olyan westminsteri kormányfőt, aki Skóciában megsemmisítő vereséget szenvedett.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.
A skót kormányfő azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kirángassa” az Európai Unióból.
Nicola Sturgeon a minap a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból és „viszi magával” Skóciát is, akkor Skócia arra törekedne, hogy függetlenségének elnyerése után önálló tagországként visszaléphessen az EU-ba.
A csütörtöki választáson Észak-Írországban érzékeny veszteségeket szenvedett a legnagyobb protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amely az előző brit parlamentben az akkor még kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt elsődleges külső támogatója volt.
Elvesztette londoni parlamenti mandátumát Nigel Dodds, a DUP westminsteri frakciójának eddigi vezetője is, akinek képviselői helyét az ír sziget egyesítésére és az észak-írországi brit fennhatóság felszámolására törekvő legnagyobb radikális katolikus párt, a Sinn Féin szerezte meg.
A DUP az eddigi tíz helyett nyolc képviselővel lesz jelen a londoni alsóházban, a Sinn Féin mandátumainak száma változatlanul hét.
A katolikus oldal mérsékeltebb, de szintén az ír sziget egyesítésére törekvő másik nagy pártja, az SDLP két képviselői helyet szerzett, így – Írország csaknem száz évvel ezelőtti megosztása óta első ízben – Észak-Írországban több mandátumhoz jutottak a brit fennhatóság ellen küzdő erők, mint a Londonhoz lojális unionista mozgalom.
A Sinn Féin képviselői azonban hagyományosan nem foglalják el helyüket a brit parlamentben, mivel nem hajlandók felesküdni a brit korona szolgálatára.
