Ukrajnában elkezdődött az elszámoltatás

Az országnak mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben.

A Janukovicsot támogató Régiók Pártja frakcióvezetője, Olekszandr Jefremov a parlament frakcióinak egyeztető bizottságában közölte, hogy a korábbi kormánypárt ellenzékbe vonul. A frakció új vezetője Szerhij Tihipko lesz. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt frakcióvezetője ugyanott azt állította, hogy üres az államkincstár, csődbe vitték az országot. Közölte, haladéktalanul a Nemzetközi Valutaalap segítségét kell kérni.

A pénz-ügyminisztérium hétfői közleményéből az derült ki, hogy az erősen eladósodott, belpolitikai válság sújtotta Ukrajnának mintegy 35 milliárd dollár külső támogatásra van szüksége a következő két évben, és a segély első részletének egy-két héten belül meg kellene érkeznie. Jurij Kolobov ügyvezető pénzügyminiszter közölte, hogy nyugati partnereiktől – Lengyelországtól, az Egyesült Államoktól – hitel nyújtását kérték egy-két héten belül.

Dimtrij Medvegyev orosz kormányfő hétfőn Szocsiban kijelentette, hogy kételkedik az ukrán hatalom törvényességében. „Több ukrán hatalmi szerv törvényessége komoly kétségeket vált ki” – mondta hétfőn. Ukrajnában jelenleg nincs kivel tárgyalni – tette hozzá. A miniszterelnököt az Interfaksz orosz hírügynökség idézte. „Ha a Kijevben dulakodó fekete maszkos, Kalasnyikov géppisztolyokkal felszerelt embereket kormánynak lehet nevezni, akkor igen nehéz lesz ilyen kormánnyal együttműködnünk” – hangsúlyozta Medvegyev.

Julija Timosenko vasárnap kijelentette: nem akar miniszterelnök lenni.

Viktor Janukovics megpróbálta elhagyni az országot, de nem kapott felszállási engedélyt.

Moszkvának megéri kivárni, amíg Ukrajnában létrejönnek az új hatalmi struktúrák, de a Kreml addig is a szomszédos országot stabilizáló politikai erő mellett foglalhat állást – vélekedtek az Interfaksz orosz hírügynökségnek vasárnap nyilatkozó moszkvai politikai szakértők. Az orosz nagykövetet azóta hazarendelték.

Oroszország felemeli az Ukrajnából érkező árukat terhelő importvámokat, ha Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt az Európai Unióval – mondta az orosz gazdaságfejlesztési miniszter a Handelsblattnak. A német üzleti lapban hétfőn megjelent interjúban Alekszej Uljukajev kifejtette, hogy Moszkva egyáltalán nem ellenzi Ukrajna és az EU szabadkereskedelmi megállapodását, de hangsúlyozza, hogy az jelentős kockázatoknak teszi ki Oroszországot. Arra a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e a FÁK tagjait összekötő vámunióval Ukrajna tervezett szabad kereskedelmi megállapodása az EU-val, azt mondta, hogy ezt lehetetlennek tartja, mert egymást kizáró megállapodásokról van szó. Ugyanakkor Oroszország háromoldalú tárgyalást javasol, szorgalmazza, hogy Kijev, Brüsszel és Moszkva közösen egyeztessen a kérdésről – tette hozzá Uljukajev.

Az oroszok többsége ellenzi Moszkva beavatkozását Ukrajna belügyeibe – derült ki az egyik tekintélyes közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből, amelyet a Kommerszant című napilap ismertetett hétfőn. Az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM) február első két napján, az ukrán ellenzék hatalomra jutása előtt végzett vizsgálata szerint a megkérdezettek 73 százaléka tartja úgy, hogy Oroszországnak „lehetőség szerint” nem kell beavatkoznia az ukrán belügyekbe.

Lengyelország kész segíteni Ukrajnának együttműködni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki hétfőn Radoslaw Sikorski külügyminiszter, hangsúlyozva, hogy keleti szomszédjának „új nyitásra” van szüksége.

Több százan tüntetnek hétfő reggel óta Ungváron a városháza előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve, Beregszászon pedig Babják Zoltán polgármester és a város teljes vezetésének lemondására várnak a tiltakozók.

A kárpátaljai megyeszékhelyen hétfőre hívták össze a városi tanács rendkívüli ülését, amelyen a képviselőknek a polgármester további sorsáról kell szavazniuk. Mivel az ülésen nem jelentek meg a korábban Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) képviselői, egyelőre nincs meg a szavazáshoz szükséges létszám.

Bukarest új, európai rendelkezést vár Ukrajnától a kisebbségek védelmében a vasárnap eltörölt nyelvtörvény helyett – derült ki Victor Ponta kormányfő hétfői nyilatkozatából. A román miniszterelnök hangsúlyozta: kormánya a többi uniós ország álláspontjához csatlakozva üdvözli a vérontás megfékezését, támogatja Ukrajna demokratikus fejlődését és európai közeledését, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy az eltörölt nyelvtörvény helyét minél hamarabb egy európai rendelkezés váltja fel, a román nyelvre és az ukrajnai román kisebbségi jogokra vonatkozóan. „Megértjük a feszült politikai helyzetet, de úgy vélem, Ukrajnának előre kell lépnie a demokratizálódás és európai szabványok betartása terén, s ezek között a kisebbségi jogok betartása és a román nyelv védelme rendkívül fontos számunkra” – mutatott rá.

Az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó törvényt. A 2012. augusztus 10-én életbe lépett jogszabály hivatalosan engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol az adott nemzeti kisebbség lélekszáma meghaladja a lakosság tíz százalékát.

Ukrajna délnyugati térségében, a Romániával határos Csernivci megyében (Bukovina északi részén) mintegy 180 ezer lakos anyanyelve a román, amelyet a jogszabály hatályba lépése óta számos községben regionális nyelvként ismertek el.