Szergej Markov, a Kremlhez közeli orosz politológus szerint Moszkva Ukrajna-politikáját ésszerű az olyan nem kormányzati szervezetekre (NGO), törvényhozási képviselők csoportjaira, társadalmi szervezetekre támaszkodva átalakítani, amelyeknek súlyuk van a szomszédos országban. Az orosz Politikai Kutatások Intézetének igazgatója szerint Moszkvának meg kell értetnie európai partnereivel, hogy „nem megengedhetőek a cinikus geopolitikai játékok Ukrajnában”. Szergej Markov úgy vélte, Párizst is emlékeztetni lehetne arra, hogy az ukrán kormány leendő tagjai „azoknak az utódjai, akik a francia antifasiszta mozgalom tagjainak nem csak ideológiai ellenfelei voltak”.
Gleb Pavlovszkij Ukrajna-szakértő amellett van, hogy Moszkvának a közeljövőben érdemes kiváró álláspontra helyezkednie, mert a szomszédos országban még nem jött létre az egységes hatalom. A Hatékony Politikai Központ nevű politikai szakértői intézet elemzője szerint nem biztos, hogy az oroszországi ukrán lobbi azokkal az ukrajnai partnerekkel kötötte össze a Kremlt, akikkel annak érdemes lett volna kapcsolatban lennie. Szerinte Moszkvának igen sok helytelen információja volt Viktor Janukovicsra és környezetére vonatkozóan egyaránt. Hozzátette, hogy Oroszország partnere továbbra is az eddig kormányzó Régiók Pártja lehet Ukrajnában.
Julija Timosenko vasárnap kijelentette: nem akar miniszterelnök lenni. Viktor Janukovics megpróbálta elhagyni az országot, de nem kapott felszállási engedélyt.
Eseménydús szombat
A parlament szombaton elmozdította tisztségéből Viktor Janukovics államfőt, és előre hozott elnökválasztást írt ki május 25-ére. A határozat elfogadásával szinte egy időben szabadon távozott a harkivi kórházból Julija Timosenko 2011-ben bebörtönzött volt kormányfő. A szombati nap krónikája.
Az MNO a szombati eseményeket percről percre követő tudósítását ide kattintva érheti el. A pénteki eseményekről itt tájékozódhat.
Pavlovszkij kifejtette, hogy az orosz vezetésnek támogatnia kellene „az Oroszországgal szimpatizáló politikai csoportokat”, amelyekkel szerinte az új ukrán hatalom valószínűleg le akar számolni. Moszkva egyrészt a nemzetközi szervezeteknél fejezhetné ki tiltakozását az ukrán politikai erők üldöztetése ellen, másrészt menedéket adhatna egyes közéleti személyiségeknek – mondta a neves orosz szakértő.
Fjodor Lukjanov orosz külpolitikai újságíró a Gazeta.ru internetes újságban közölt elemzésben kifejtette: elképzelhetőnek tartja, hogy Ukrajnában megismétlődik a 2004-es narancsos forradalom utáni forgatókönyv, amikor a „győztesek – a Leonyid Kucsma volt ukrán elnök hatalmát leváltó ellenzékiek – kíméletlenül összecsaptak egymással”.
Az Oroszország a globális politikában című folyóirat főszerkesztője úgy látja: az ukrajnai változások Oroszországra nézve azzal járhatnak, hogy Kijev újratárgyalhatja Moszkvával a 2010-es harkovi szerződést, amely 2042-ig meghosszabbította az orosz fekete-tengeri hadiflotta állomásoztatását a Krím-félszigeten és egyben rögzítette Ukrajna katonai blokkon kívüli státusát. Lukjanov szerint ugyanakkor tekintettel Ukrajna jelenlegi állapotára, elképzelhetetlen, hogy a NATO-ban komolyan gondolkodnának egy ilyen ország felvételén és a szervezet garanciáinak Ukrajnára kiterjesztésén.
Ukrajna kész tárgyalni az orosz vezetéssel a kapcsolatok javításáról, de az ország visszatérése az európai integrációhoz az egyik elsőrendű célja – mondta Olekszandr Turcsinov, az ország ideiglenes államfője vasárnap este az ukrán televízióban. „Elismerjük az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok fontosságát, és készek vagyunk a párbeszédre” – fogalmazott.
Kijev „új, az egyenlőségen alapuló, jószomszédi kapcsolatot kíván, amelyben elismerik és figyelembe veszik, hogy Ukrajna Európát választja” – jelentette ki Olekszandr Turcsinov az ország lakosaihoz intézett üzenetében, hozzátéve: reméli, ezt az irányvonalat a május 25-i elnökválasztás is meg fogja erősíteni. „Vissza kell térnünk az európai nemzetek családjába” – szögezte le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a következő kormány fő feladata a gazdaság stabilizálása, mert fennáll a fizetésképtelenség kockázata, ugyanis Viktor Janukovics exelnök és kormányfője, Mikola Azarov „romba döntötte” az országot.
Az orosz kormány vasárnap este konzultációkra hazarendelte kijevi nagykövetét „a helyzet romlására” hivatkozva. „Az ukrajnai helyzet romlása és az átfogó elemzés szükségessége miatt az a döntés született, hogy konzultációkra Moszkvába hívják az orosz nagykövetet” – közölte a külügyminisztérium. Előzőleg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy az ellenzék megsértette az ukrán válság rendezéséről szóló pénteki megállapodást.
Lavrov hangsúlyozta: jelenleg az a legfontosabb, hogy a német, francia és lengyel diplomaták által közvetített pénteki megegyezés teljes végrehajtásáról gondoskodjanak. „Az ukrán ellenzék eltér a megállapodástól, tulajdonképpen magához ragadta a hatalmat Kijevben, visszautasította a fegyverek letételét, és továbbra is az erőszak mellett áll” – mondta az orosz külügyminiszter.
Emellett az orosz politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénteken elfogadott dokumentum számos nyugati állam képviselőjének aláírását viseli, valamint hogy az Egyesült Államok hivatalosan üdvözölte az elhatározott lépéseket.
