Csak a skót énem tud rávenni

Mivel vehetném rá magam arra, hogy ilyenkor kerékpárra üljek? Leginkább semmivel, de ha skót vagyok

Nincsen kedvem bringára ülni. Elképesztően hideg lett az elmúlt pár napban. Persze nincs min csodálkozni, január vége van. De akkor is, minden télen az első olyan nap, amikor napközben is fagy, különleges. Sokszor értekeztem már arról, milyen jó is a téli kerékpározás – de nem lehet arról sem hallgatni, hogy télen mennyire úr tud lenni a lustaság, a kényelemvágy, és ilyenkor előhozakodunk olyan érvekkel is, hogy 5 fok alatt normál bringakörülmények közt védhetetlen a térd, csípős hideg éri az arcot, és a ruháról lelógó dolgokat bekapja a kerék vagy a lánc. Igen, ezekben a napokban győznek az ilyen érvek. Nincs 5 fok, a hideg ellen biztos védelmet nyújtó motoros térdvédőben pedig igen nehézkes tekerni, a tempóveszteség pedig növeli a BKV „versenyelőnyét”.

Még az a szerencse, hogy a benzin annyi, amennyi, mert a KüllőnÉlő az autóval nem is kell, hogy számoljon. Egy 7 littyós városi fogyasztású kocsival a Pesthidegkút–Mátyásföld–Pesthidegkút (24 km) út amúgy – két emberre vetítve – 719 forint fejenként, és kétszer háromnegyed órába is beletelik, míg BKV-n, vonaljegyekkel 8x320=3360 forint, bérlettel utazva – feltételezve, hogy aznap már nem kell máshova menni, a 30 napos tikett harmincada – 325 forint.

Mennyit is költünk egy évben bringaszervizre?