Péntek este, 20 óra 15 perc. Élete delét kezdő férfi álldogál munkajelleggel a bejárati műanyag függöny tövében, majd a kérdésre, hogy merre lesz a kiállításmegnyitó, jobbra bök azzal az útmutatással, hogy már megvolt. Az első meglepetés. Bringás rendezvény nem szokott ennyire „pontosan” megkezdődni, ezért a tudósító gyanút fog, és viceházmestert (2 bor, 3 szóda) rendel, borravalóval együtt 400 forintért. Az imént látott mutatóujj irányába indul, s a romkocsma leghátsó szegletében egy fűtetlen szobába toppan – a falon 25 biciklis festményt figyel egy kigyúrt reflektor.
Igen, megérkeztünk a „Kerekezz, keretezz!” pályázat hívására beérkezett 150 munka elvileg legjobb 25 darabjának kiállítására az Akácfa utcai Sufni G'art'n különtermébe. Itt egy héten át férhetőek hozzá a bátor ecsettel megáldott kerékpárosok kompozíciói. Ahogy ott egyedül ténfereg a tollforgató (illetve egy kameráján éppen helyet csináló idősebb férfi társaságában), a „díszteremben”, tehát ahol a legtöbben isznak, egy hang nyomja a mikrofonba, hogy a megnyitóig még mintegy fél órát várni kell. Hoppá! A tapasztalat ezúttal is felülírta a két, egymástól független forrásból nem megerősített, érkezéskori információt.
Elindulva a hang irányába azért izgi dolgok is szembejöttek; két fotós társaságában bambult néhány kuncsaft a plafonra. Rozoga székek lógtak alá ott, ahol innen-onnan, így-úgy összecsórt utcanévtáblák borították a falat. Leírni a benyomásokat vissza kellett menni a kiállítótérbe, jobb a nyugalom. „Ilyet bármikor csinálok” – szó szerint ezt mondta az első, csoportnak nevezhető látogatói társaság vezére. Bandáját leginkább a sarokban lévő, kicsiny, bezárt ajtó érdekelte, a többin csak hahotáztak. Az alkotókat és a képcímeket írogatva újabb röhögők érkezése törte meg az átmeneti csendet – ez volt a megvilágosodás időpontja: a tárlat voltaképp művész és érdeklődő derűs egymásra találása.
Erdőbényén bizony Drótszamár Fesztivál lesz
A jegyzetelésre figyelmes lett egy szimpatikus srác, akiről 2 másodperc alatt kiderült, hogy a tárlat apukája. Fülöp Miklós néven mutatkozott be, fest és bringázik, így került az Akácfa utcába az egész hacacáré. – Ez a Mountainbike Challenge hegyikerékpáros versenysorozat szezonnyitó bulija is egyben – erősítette meg az Artbike blogon is fellelhető információt Fülöp Miklós, aki szerette volna, ha nem ide a sarokba kerül a 25 festmény, de hát egy nappal korábban így döntöttek a házigazdák, s mivel a huszonéves alkotói csapat eléggé rácuppant a régi divatlapokkal kitapétázott szobára, maga is megbékélt a helyszínnel. – Eredetileg erre az estére hoztuk volna ide a képeket, de csak a reflektorokat viszik el holnap, a képeket még egy hétig itt őrzi ez a pár 25 wattos izzó. Magát az Artbike brandet is tovább akarjuk majd vinni, például Erdőbényére, a Drótszamár Fesztiválra – lelkendezik egy levegőre Fülöp Miklós. „Ugyanilyen jegyzettömböm van egyébként, újságíró vagyok én is” – záródik részéről a rövid diskurzus.
Amikor másfél órás késéssel bejelentették, hogy a kiállítás megnyílt, már majdnem százan töltötték az időt a Sufniban, talán éppen a sztárvendég Sub Bass Monstert várva. Aki arra jár, azért nézzen be a napokban az Akácfa 47-be – majdnem a Dob utca sarkán van –, hogy vicceltünk-e.

Motoros angyalok segítenek egy beteg kisgyermek családján