Magyar Kerékpárosklub
– Nekem László János törvénytisztelő állampolgárként és a Magyar Kerékpárosklub elnökeként is az a véleményem, hogy a Tolvajkergetők módszere, hogy kiteszünk egy csalibringát és jól utánamegyünk, felháborító – teszi egyértelművé a kerékpárosklub elnöke, aki szerint a tolvajlást, de minden bűncselekményt mindenhol a világon már a Római Birodalom óta a jog eszközeivel szabályoznak, és a bíróságok intézik. – Amit ez a csoport csinál, ősközösségi szint, amihez remélem, nem térünk vissza – folytatja László János.
Felvetésünkre, miszerint előrelépésnek vehetjük-e, hogy az első Tolvajkergetők-bejegyzésben még szó sem volt arról, hogy rendőrök is beszállnak a dologba, a másodikban pedig már ráhívták a tetthelyre a hekusokat, László János amondó: ez esetben „a rendőrség jogtiprásban partner”. A közlekedési szakember kérdésemre arra is reagált, hogy valóban olyan jó-e a helyzet bringásbiztonsági szempontból, ahogyan ezt a Tolvajkergetők a szájukba adják: ma szerinte Magyarországon súlyos a bűnözés helyzete, de ez nem kizárólag a kerékpárlopásokra vonatkozik. A megoldás az volna, ha a megelőzésre fordulna a jelenleginél sokkal több figyelem, ezért a rendőrségnél régóta szorgalmazzák egy egységes nyilvántartási rendszer bevezetését, olyat, amit a szervek befogadnak és használnak is. „Az biztos, hogy sem én, sem a Magyar Kerékpárosklub nem lesz bűnüldöző szerv, ez nem a mi dolgunk” – folytatja László János, aki a Kerékpárosklub.hu-ra irányít minket az ügyben, hogyan tegyük nehezebben ellophatóvá a drótszamarat.
– Rengeteg kiadványunk van erről, de három fő szabály így is van: közlekedésre olcsó kerékpárt használjunk, drága lakattal, és sose eldugott helyen rögzítsük. A lopások 60 százalékát meg lehet így előzni – vélekedik a Magyar Kerékpárosklub elnöke.
A jog
Feltétlenül szükségünk volt egy jogász véleményére is, ugyanis érdekelt minket, mit mond a jog. A Btk. erre vonatkozóan friss és ropogós (2011-es), amint erre egy jogvégzett cimborám felhívta a figyelmet, és útbaigazítást is adott: a jogos védelem elve leginkább azokra a helyzetekre ad megfelelő támpontot, amikor egy adott cselekményt még nem tettek meg, tehát a bekövetkezéskor a sérelmet szenvedett már nem igazán ugrálhat a törvények szerint, ez van. Egyébként ez a Btk.-rész (29. paragrafus) is szigorodott már a korábbiakhoz képest, ugyanis az, aki áramot vezet a kerítésébe, hogy ne lopják el az uborkáját, és erről jól látható tájékoztatást ad, már nem annyira megdádázható, mint azelőtt. Úgyhogy ez van.
