A Facebookon jelentették be, hogy a lappföldi Mikulásnak defektes lett a szánja, a rénszarvasok pedig köhögnek, így nem volt más hátra, néhány pesti bringás idén is kimentette Budapest autóban ülő gyermekeit, szaloncukorral árasztva el a piros lámpáknál várakozó városlakókat. A helyettes Mikulás és csapata 6-kor találkozott a Hősök terén (ha már homár, neve is volt a dolognak: Mikimal Mass 2012), a közösségi portálon jelzett létszám viszont szerencsére nem jelent meg NightRide felhívására; a korábbi Tweed-buliról tudjuk (akkor, márciusban a harmincas évek Nagy-Britanniájának öltözékében kellett biciklizni), 20 főnél több kerékpáros közösségként egyszerűen el van átkozva.
A meteorológusoknak már az odaúton be kellett írnunk egy fekete pontot, felfagyott, havas utakon lehetett csak megközelíteni a találkahelyet, csapadékot márpedig csütörtökre senki nem jósolt. Szegény Időképet pécéztem ki, ez a honlap volt megnyitva délelőtt, lefotóztam:
A Hősök tere sarkán már bringás taknyolásoknál asszisztáltak a szerencsésebb biciklisták, kanyarodni egyszerűen nem lehetett a sima külsőkkel. A téren aztán már vidámabb volt a szitu, a rendkívül meglepő „Heló, Miki!”-vel köszöntötték egymást az érkezők. Volt köztük hangfalnak öltözött karácsonyfa-égősor, boás csajbringa, illetve papírrénszarvas-szánt toló drótszamár is. A félórás várakozás során Kálmán kínálgatta monociklijét az érdeklődőknek kipróbálásra. Mint megtudtuk, egy ilyen jószág ára „egyessel kezdődik”, éppen kétszer annyi a legolcsóbb, mint hagyományos rokona.
A fotózkodást és a csokiosztást (még képek, még Györgyitől!!!) követően fél 7-kor el is indult a társaság, az Andrássyn befelé a bazilikáig. (Onnan a Bajcsyn át a Nyugatit, a Nagykörutat, a Corvin-negyedet, az Üllői utat, a Kálvin teret, a Károly körutat és a Deák teret érintette a Hősök terei visszaút előtt.) Az egyik „hangfalas” srác összeállított egy Mikulás-nótás zenei csomagot, bár ebben az időjárásban komoly figyelmeztetésnek hatott, hogy „elb*** a hótoló”. A közlekedők egyébként igen-igen támogatólag vették tudomásul a dugóban mellettük simán elhussanó bringás Mikulásokat, ami azért nem volt ennyire evidens, főleg úgy, hogy a sofőrök agya dugóban milyen prés alatt van.
A KüllőnÉlő részvételével zajlott baromkodás eredeti útvonala a következő lett volna, de a térkép baloldali felét a használhatatlanul jeges hidak miatt inkább kihagyták a felelős szervezők:
Az este 6-os indulás, a legsötétebb hónap lévén, egyébként természetesen azt jelentette, hogy nindzsák (első és hátsó lámpa nélküliek) nem tarthattak a Mikulással, de nem jött a korábban állítólag szereplő szaloncukorember sem. Kár.
A Mikulás lebokszolja Szent Kristóffal, ha tudja
A tevékenység a tekerésen kívül úgy zajlott, hogy a piros lámpánál idegeskedő autósokhoz bekopogott egy-egy bringás Mikulás egy szem szaloncukorral – mindenkinek jutott a jóból, hisz Szent Miklós a gyógyszerészek, a diákok, a tengerészek, a kereskedők, az illatszerészek és a zálogházak védőszentje is (nem vicc), miért pont az autósoké ne lehetne? Bár ezt lehet, hogy le kell bokszolnia Szent Kristóffal, az utazók védőszentjével, bár utóbbi létezésével kapcsolatban van némi bizonytalanság az egyházban, illetve a történettudományban.
A végén természetesen szakállmaradvány-köpködés és spricc, irány a Videoton Európa-liga-csoportmeccse egy(-két) jó bögre forralt bor mellett! A Fb-n hívták bulizni is a papíron 72, a valóságban bő 60 résztvevőt, de tényleg nagyon hideg volt ezen az estén, a jelzett 2 fok helyett jól láthatóan mínuszok.
Filmen a Mikimal Mass
Az egyik korábbi (2009-es) Mikimal Masst egy fejkamera segítségével kisfilm formájában is megörökítették, a 7 perces, alább megtekinthető alkotás végén található Mikulás-üzenettel búcsúzunk mi is erre az évre: nyeszlett virgácsaink ellen biciklizzünk egy év alatt 10 ezer kilométert! (Ehhez mondjuk naponta 27 397 métert kellene tekerni esőben, szélben, kánikulában. Elővárosiaknak talán megy )
Hohhohóóó!
