Míg kis hazánkban azért küzdünk, hogy néhány manáger üljön már át legalább egy használt Polski árába kerülő biciklire, amikor 143 métert megy egy aláírásért á-ból bé-be, van, ahol kicsit máshogyan néz ki a 0 kilométerkő, és (leírni is elképesztő) 20 év alatt akarják 20 százalékkal fölnyomni a kerékpárral munkába járók számát. Húsz darab százalékkal. Ezek szerint tényleg ilyen jól állnak a kerékpározás Mekkájában, Hollandiában, ahol ezt célozta be a kormány Zöld út programja. A részletek felkeltették a BBC figyelmét (aztán az enyimét): eléggé burzsuj, és a magyarok már sokkal kevesebbel is beérnék, de egy csapat fűthető bicikliutat fejleszt geotermikus energia felhasználásával.
A hollandoknál már van miért, illetve kikért ilyen, nekem így hirtelen eléggé botrányosnak tetsző dolgokon törni a kis kalácsképű buksit, fejenként több mint egy bicikli jut minden egyes lakosra – szám szerint 18 millió kerékpárt valóban használ is a lakosság. A kormány célja tehát most az, hogy a kerékpárral megtett utak minden időjárásban kerékpárral megtett utak legyenek, ezért belefeccöltek némi zsetont a következő technológiába.
Tudvalévő, hogy a városi környezetben fellelhető talajvíz 15 Celsius-fokos, ennélfogva természetes és ingyenes hőforrás télen, amikor jegesek az utak. Ezt a talajvizet forgatják a betonba épített műanyag csövek segítségével. A fejlesztés nyilván baromi sok pénzbe kerül, de Gerhard Winters geotermikusenergia-szakértő meg van róla győződve, hogy az útviszonyok miatti balesetek összkára, illetve a kórházi kezelések díja szerényen fogalmazva is vetekszik a befektetés összegével, és az egyes ember is spórol (benzinköltséget, környezetterhelési díjat) azzal, ha – és ezt már mi is ismerjük – bringára vált autóról.
A riport így zárul: sokan törekednek közlekedési rendszereik megreformálására, és ha az elképzelésekben szerepel a kerékpározás, az utaknak éppoly biztonságosaknak kell lenniük kettő, mint négy keréken. Hát, ja! De azért remélem, 20-szal mozgó biciklisávot vagy kólaosztó bácsikat nem állítanak hadba.
Kis színesként egyébként a sötétben világító bringaút-elválasztóval kezd a YouTube-on már magyar felirattal elérhető, 2 percnél alig hosszabb BBC-összeállítás. A „festés” azon az elven megy, hogy az anyag elemként begyűjti a fényt nappal, éjszaka pedig kiereszti. Daan Roosegaarde dizájner szerint az interaktívabb világ felé vezető út egyik lépése ez a „spanyolviasz”.
Amíg a hegy nem jön Mohamedhez, a magyar bringás mit tud mást tenni, mint szervezkedik, hogy a hó fizikailag ne maradjon ott. A Magyar Kerékpárosklub beindította országos „Hó24!” kampányát (január végén), amelyben a közterület ápoltságáért felelősök megkeresését kéri a szervezet mindenkitől egy biankó űrlapon. A fővárosi „poliszi” nem túl reménykeltő, mert hiába van 6 darab, járdára és bringautakra rendelt gépe az FKF-nek, csak a hatodik legfontosabb a bringaút hószempontból.
