Ha a tavaszt az előző tavasszal, az őszt pedig az előző ősszel összehasonlítjuk, nagyjából akkor sikerül világos képet kapnunk arról, milyen mennyiségi tendenciában változik (NŐ!) a napi szinten közlekedési nyeregbe pattanók száma. Ebből egyenesen következik, hogy gyarapodik az írásos, fényképes, videós dokumentáció is a kerékpározás mindennapjairól. Az alábbi, 13 perces összeállítást nem ma készítették, de a jelenetek velünk vannak. Rengeteg tanulságot hordoznak hétköznapi közlekedési konfliktusokról. Az alábbiakban time code-okkal kiemelnék, kielemeznék egy-két szituációt, és némi kommentárt is fűznék hozzá, én hogyan jártam volna el az adott helyzetben – és persze nem csak bringás szemszögből nézve!
1) 0’00”: „Ez most mi?” – kérdezi a felvételt fejkamerával rögzítő biciklis. Arra gondol, hogy a sáv ugye szűk, az autós pedig türelmetlenül halad előre a mellette lévő autó szorításában, nem tartva meg a KRESZ által előírt távot előzéskor a kerékpáros mellett. Az autós itt súlyosan veszélyeztette mindenkinek a biztonságát, hiszen ha összeér a biciklissel, biztosan korrigál, és belemegy a másik autóba is – és akkor az esetleges sérüléseken kívül forgalmi dugó is keletkezik ezen a ponton. A fehér autónak egy csöppet várnia kellett volna a belső autó elhaladásával, majd a keskeny sáv miatt indexelve kerülni a biciklist, a szabályoknak megfelelően.
2) 0’13”: „Ez mi volt, barátom?” – vonja kérdőre a kerékpáros az előző, majd jobbra kanyarodó autóst. Bár a felvételből nem derül ki egyértelműen, az autó már megelőzte a bringást, majd simán jobbra kanyarodik. A biciklis kissé arrogáns megnyilvánulása szerintem itt túlzó: megelőzte az autó, amely így már „nem tartozott számadással” a mögötte haladó biciklisnek.
3) 0’20”: „Ez mi a franc volt, b.meg?” – nagyon hasonló az előző helyzethez, mégis más. Az autó megelőzi a biciklist, majd elé vágva parkolni kezd. De éppen azzal, hogy parkolni kezd, elgondolkodtató, hogy nem lett-e volna előzékenyebb, ha a megállására 4-5 másodperccel később kerül sor... Az előző jelenetben ugyanis még indokolható volt, hogy időben megelőzze a bringást az autó, hogy a kereszteződésben eggyel kevesebb dologra kelljen figyelnie. Itt a beparkoló figura görény módon járt el.
4) 0’33”: Nagyon tipikus autós taplóság. Az egyik: tükörbe nézés nélkül rányitni az ajtót a bringásra. És ha leviszi az ajtót, és megsérül? Vagy korrigálás közben taknyol?
5) 0’49”: Indexelés nélküli beparkolás. Kedves autósok! Ha azt várjuk a bringásoktól, hogy tartsák be a szabályokat, akkor azért az egyik leghasznosabb autós műszert, az indexet igyekezzünk rendeltetésszerűen használni. Köszönjük!
6) 1’20”: Busz előz buszt. A bringás nagyon ki van akadva valamire, de szerintem itt ez nem volt jogos. A jelenet indulásakor jól látszik, hogy a félelmetesen nagy méretek ellenére azért jócskán van hely a biciklisnek a saját sávjában elhaladni. A busz haladási ívéből úgy tűnik, az figyelembe is vette ezt.
7) 1’36”: Kertvárosi kereszteződés. Rendszerint 30-as táblák, gyalogos figyelmeztetők szegélyezik az ilyen utcákat, így szerintem itt is fölöslegesen óbégat a biciklis, a lassú tempóról biztonságosan meg tudott állni a kocsi a jobbkezes kereszteződésben. (Ha a biciklis balra akar menni, még jó is, hogy nem állt meg, ahol kellett, mert biztonsági okból a bringás úgyis lassított volna az ív miatt. Így legalább mindenki el tud engedni mindenkit a technikailag legjobb helyen.)
8) 2’15”: Szintén nincs igaza a kerékpárosnak az Orczy térnél a kék puntós lekiabálásakor, ugyanis – bár nem látszik – egy: ugyanabba az irányba megy az a forgalmi sáv is, amelyikbe átkényszerül az autós a bringás miatt. A Punto a legjobban járt el, és még az 1 méter oldaltáv is megvan.
9) A 2’29”-nél előzni kezdő fekete kocsi dudálása pont az, amire allergiás vagyok. A duda ugyanis csont nem arra való, hogy ijesztgessük vele egymást (lásd: gyalogosokkal szembeni ajánlott csengőhasználatról szóló blogbejegyzés). Miért van erre szükség? Hogy a megijedő biciklis berántsa a kormányt a kocsi alá? Tisztes távolból dudálni, hogy vegyék számításba az érkezésemet, az igen. De itt... (2’52”-nél egy „arcátlan kamionos” bemutatásakor operatőrünk rohadtul átmegy egy piroson, amin nem kéne.)
10) 2’54”: a bringás a tapétás kocsi holt terében van, indexel és lassan is halad. Ez egy kerékpárosok számára toleranciát tanító helyzet. Ez van, nem látszunk mindenhol.
11) 3’39”-nél emberünk előre akar evickélni a pirosig, csak nem engedi mindenki. Tudni kell, hogy a kerékpáros a kocsioszlopot jobbról kerülve a pirosnál felállhat a lámpáig, akár kettő is egymás mellett. De ez nem jog, csak lehetőség – ja, és ahogy zöldre vált a lámpa, már nem folytathatjuk a kúszást, mert az már jobbról előzés, ami tilos.
12) 6’00”: Esés után megáll a kocsi a bringásnak – vágás. Lehet, ezt a részt kicsit hagytam volna még forogni pozitív történetnek...
13) 6’41”-nél a bringás megáll a zebrán várakozó gyalogosnak, az autós nem. Ne vonjunk le általános következtetéseket, de bizony, kedves autósok, gyalogosok ilyen is van... (6’45”-nél meg egyértelmű: nem nézelődünk, hanem figyeljük a táblát, különben felbukunk a járdaszegélyben...)
14) 7’05”: Kerültem már hasonló helyzetbe, tötymörögtek előttem biciklivel a bicikliúton, és előztem. Kollégánkat itt egy tábla kapja el, engem akkor a villamos sínje. Azóta nem fickózom, kivárom az alkalmat az előzésre, olyan nagy sebességkülönbségek úgy sincsenek.
15) 7’53”: Olyan helyen kritizálja az autós kielőzést barátunk, ahol – sajnos – a kerékpárutat volt neki kötelező használnia. És itt még nem is lepték el gyalogosok, nem volt balesetveszélyes, tehát nem volt indokolható az úttestet használni.
16) 10’24”: A lekapott kék BMW rendszám alapján mehet a levesbe, tükörbe nem nézős fordulás két záróvonalon keresztül, elég fincsi. És még veszélyes is volt.
17) A 11\'23”-nál megijesztett beforduló autós helyzete az ijesztési célból rádudálás inverze. Ne szemétkedjünk az úton szándékosan, feleslegesen!
18) A 12’03”-nál az érkező kocsi teljesen határeset. Egy jól láthatóan irányjelzést csak késve mutató bringásra dudál rá nagyon röviden és még tisztes távolból, még fékezés is rendesen, a leugatása tehát indokolatlannak tűnik. A következő szituban is határesettel találkozunk, én tudnék kicsit toleránsabb lenni nyeregből, hisz nagyon óvatosan és indexszelve vált sávot előttem az autós, ráadásul hagy helyet arra az esetre, ha netán gyorsabb lennék nála bringán.
19) 13’03”: A Kálvinon jobbra kanyarodó busz sávja igen szűkre van szabva, a csuklós járművek fara simán elkaphatja a sávjában szabályosan várakozó kiskörúti biciklist. Ez egy fontos belvárosi pillanatkép!
20) 13’24”: Két saját szabálysértését is dokumentálja a kerékpáros: jobbról előzi a kocsit, és nem engedi ki a forgalomba az indexelő buszt. Gratula...
20+1) 13’30”: sűrűn kerülünk ilyen helyzetbe, készülni kell rá. Megáll előttünk egy autó, érezni lehet, hogy kiszállnak a kocsiból. Hátranézek, és csak akkor előzöm ki a megállt kocsit, ha ajtónyitásnyi távra el tudok menni mellette. Különben az lesz, ami a filmen, hogy leviszem az ajtaját. Ebben a helyzetben persze az autós nehezen fog tudni szemtanúkat találni rá, hogy nem ő volt a majom, ennél azért gondosabban körül kell néznie, mielőtt kiszáll. Ráadásul az elakadásjelző sem gyullad ki magától.