Hétvégén tartják a Végvári Napokat Gyulán

Mintegy kétszáz hagyományőrző játssza újra a gyulai vár 1566-os ostromát Magyarország egyik leglátványosabb hadijátéka keretében július utolsó hétvégéjén a Gyulai Végvári Napokon.

A szervezők szerdai közleménye szerint péntektől ismét megelevenedik a török kori Gyula. Az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében idén is mintegy kétszáz hagyományőrző és több ezer érdeklődő tiszteleg majd az 1566-os ostrom hősei előtt.

Mint felidézik, a 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője 1566-ban 63 napon át tartotta a gyulai várat a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben.

A már hagyományos Végvári Napokon a látogatók megismerhetik a végvári vitézek életét, csatajeleneteken keresztül a kor harci szellemét, a vár és környéke történetét, a hősies védők legendáit, valamint az ostromlók életét is. Az érdeklődők benézhetnek a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből láthatják, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.

A rendezvény ebben az évben is a résztvevő hagyományőrzők felvonulásával indul, akik a Kossuth téren és a Vízügyi Igazgatóság előtt díszsortűzzel is tisztelegnek majd a 16. századi várvédők előtt.

A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része idén is a hadijáték, amely az 1566. július 2-án kezdődött ostromot eleveníti fel. Tizenöt hagyományőrző csoport játssza újra az ostromot, köztük három új közreműködő is lesz: a cseh Butlers Dragonerregiment, Az Egri Félhold Hagyományőrei és a Nánai Solymosi Vitézek.

Idén a szervezők újdonságokkal is várják a közönséget: lesz például korabeli szerszámkiállítás, Középkori Kaszinó reneszánsz játékokkal és Gyulai Boszorkányversen is, ahol szemmel verésben, átokmondásban, seprűn lovaglásban és bájitalkeverésben mérik össze „tudásukat” a résztvevők.