Az alkotást szeptember 20-án mutatták be a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál CineDocs nevű szekciójában, Budapesten pedig kedden este tartották a díszbemutatóját az Uránia Filmszínházban.
Az egészestés alkotás nemcsak egy életrajzi film, hanem bemutatja az Afrika múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem jelentőségére – hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
„Egy olyan dolgot szerettünk volna bemutatni, amely az elmúlt ötven évben egy kicsit feledésbe merült” – mondta el Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, a film vezető producere a műsorban.
A film bemutatja, hogy 1930-ban mit érzett Széchenyi Zsigmond, amikor először kijutott Afrikába, hogyan járta be a földrészt. Ezt követően 1964-ben, megpróbáltatásai után ismét visszatért Afrikába, ebből az utazásból írta Denaturált Afrika című vadásznaplóját, amelyben utolsó afrikai utazását örökíti meg, amit feleségével Hertelendy Margittal közösen tett.
Mint mondta, a film készítése során az 1964-es út leírásait követte végig a stáb. A film, amely a Kilimandzsáró vidékére kalauzolja el a nézőt és mozaikszerűen eleveníti fel Széchenyi Zsigmond vadász, író életének legjelentősebb, sorsdöntő epizódjait, bemutatja a földrész átalakulását, a népesség robbanást és a vadállományban bekövetkezett változásokat is.
A film olyan felvételeket is tartalmaz, amelyeket Széchenyi Zsigmond özvegye, Hertelendy Margit készített afrikai útjukon.
Lerner János arról beszélt, hogy bár sok mindent lehet Széchenyiről tudni: az olvasóközönség ismeri a könyveit, a vadászok pedig a vadászmúltját, de az életéről viszonylag kevés dolog került eddig a nyilvánosság elé.
Mint fogalmazott Széchenyi „igencsak sok pofont kapott az élettől”: 1945-ben, Budapest ostromakor, teljes trófeagyűjteménye elégett, utána mint arisztokratát deklasszálták, száműzték, kitelepítették, börtönbe zárták.
Rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, de talpra tudott állni. Végül élete alkonyán ismét visszatért Afrikába – idézte fel a rendező.
