A Szent Korona-kutatás számára is újdonságot jelentő nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtárba

Az 1681. december 9-e után, valószínűleg Bécsben kiadott dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné-koronázásáról tudósít.

Fotó: ScanStudio: IQ3 100MP: cap36070_8350.IIQ

A magyar Szent Korona-kutatás számára is újdonságot jelentő, bibliográfiailag ismeretlen nyomtatvány került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. Az 1681. december 9-e után, valószínűleg Bécsben kiadott dokumentum a Szent Korona negyedik soproni tartózkodásáról és Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királyné-koronázásáról tudósít.

A rendekkel való újabb kiegyezés szimbolikus lezárásaként I. Lipót király harmadik feleségét, 1681. december 9-én koronázták magyar királynévá, amely az akkor már közel fél éve tartó országgyűlés méltó lezárása volt. A témával az eddigi ismeretek szerint két 1682-es bécsi dokumentum foglalkozott, ezek szerzője Johannes Probst, a Habsburg-udvar titkára. Ezekből kiderül, hogy a koronázás megszervezése komoly nézeteltérést okozott a magyar főpapok között.

A vita legfőbb oka a már idős esztergomi érsek, Szelepcsényi György mozgásképtelensége volt, emiatt a szertartás menetén változtatni kellett. Egy nemrég felfedezett levél tanúsága szerint ezen vita elsimítására küldték az udvari titkárt.

A Központi Antikvárium árverésén vásárolt nyomtatvány tizenhárom pontba szedve ismerteti a Szent Korona bevonulásának menetét, majd huszonhat pontban a királyné megkoronázásának ceremóniáját. A dokumentum jelentőségét növeli, hogy a 16-17. századi magyar koronázásokról viszonylag kevés egykorú, vagy közel egykorú önálló kiadvány jelent meg.