Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A Duna Televízióban látható film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi Albert gróf a magyar küldöttség vezetőjeként, Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.
Mint írták, száz éve gyászszünetet rendeltek el, megkondultak a harangok és a zászlókat félárbocra eresztették, a vesztes világháborút követően a magyar békedelegáció aláírta a trianoni békeszerződést és ezzel Magyarország elszenvedte ezer éves történetének egyik legsúlyosabb traumáját.
Ugyanezen esemény kapcsán azonban megszületett a 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb hatású, sokat idézett, emblematikus beszéde is. A beszéd, amelyben a békedelegációt vezető Apponyi Albert gróf nem egyszerűen elfogadhatatlannak nevezte a békefeltételeket, hanem úgy fogalmazott, hogy ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg – olvasható a közleményben.
A film alkotói azt tűzték ki célul, hogy e felszólalás dramatizált, történelmileg hiteles, filmes rekonstruálásával – és történész szakértői kiegészítésekkel – a lehető legszemélyesebb képet adják arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek.
Az összegzés felidézi, hogy 1920 januárjában Párizsban szembesült a magyar békedelegáció az antant hatalmak békefeltételeivel. A történelmi Magyarország számára bosszúból a modern korban ismert legsúlyosabb büntetést szánták a győztes hatalmak. Az Apponyi Albert vezette békedelegációnak mindössze egy napot szántak arra, hogy megfogalmazza ellenérveit az igen szigorú feltételekkel szemben.
- A néző a rekonstruált, dramatizált jeleneteken keresztül nem csupán tanúja lehet Apponyi beszédének, de képet kaphat a béketárgyalások atmoszférájáról, történész megszólalások segítségével kiegészítheti tudását és az izgalmas vizuális megoldások segítségével belehelyezkedhet a békedelegáció helyzetébe – olvasható a közleményben.
A film forgatókönyvét az egykori Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott A magyar békeszerződés című kiadvány alapján Csillag Mano, Kálomista László és Máthé Áron írták.
A színházat nem hagyja el, de eddig titokban tartott döntése most új irányba terelheti Vecsei H. Miklós művészi pályáját.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
A színházat nem hagyja el, de eddig titokban tartott döntése most új irányba terelheti Vecsei H. Miklós művészi pályáját.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A színházat nem hagyja el, de eddig titokban tartott döntése most új irányba terelheti Vecsei H. Miklós művészi pályáját.
Az énekes torokproblémái miatt nem tudnak színpadra állni, a szervezők azonnal léptek.
Már csak pár napunk maradt bepótolni ezeket a kisebb kultusznak örvendő fimeket.
Az F1 rendkívül erősen nyitott a mozikban, már az első hétvégéjén 144 millió dollárt termelt világszerte, a készítők pedig már a folytatás lehetőségét pedzegetik.
A Szélesvásznú történelem következő adásában az 1944-es Ez történt Budapesten című filmet elemzik. Hamza D. Ákos utolsó filmje a háború árnyékában kacagásba csomagolt korszakbúcsúztató.
Újabb szomorú gyászhír érkezett Hollywoodból, színésztársai így búcsúztak a Bűbájos Boszorkák és a Kés/Alatt című sorozatok révén hírnevet szerző sztártól.
Gyertyafényes tárlatvezetés és vívóbemutató is lesz.
Rengeteg a sérült.
A politikától az űrutazásig, a Dunától a Tiszáig lesz itt minden.
Imane Helif nő akar lenni, míg Magyar Péter férfi az internetes mémgyár szerint.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
