Prokopp Mária, az örökmozgó

A nyolcvanegyedik életévében járó művészettörténész ma is olyan szenvedélyes hévvel beszél tudományterületéről, mint pályája kezdetén.

Fotó: Pöltl Zoltán /24 Óra

Perpetuum mobile, vagyis örökmozgó. Aki csak egyszer is látta Prokopp Máriát előadást tartani, nem csodálkozik azon, hogy ezt a címet viseli a művészettörténész életpályáját bemutató kötet. A nyolcvanegyedik életévében járó professzor asszony ugyanis a mai napig éppen olyan fiatalos lendülettel, energiával telve és szenvedélyes hévvel beszél tudományterületéről, mint pályája kezdetén.

Erős Gábor alpolgármester szerint nem csupán Esztergom, de Magyarország számára is jelentős mű született Ézsiás Erzsébet tollából, melynek főszereplője egy egész nemzetnek ad példát hitből és hazaszeretetből. Miután Pálmai Árpád énekművész hangja – Prokopp Mária kutatásának évszázadaihoz igazodva – középkori, reneszánsz hangulattal töltötte meg a városháza impozáns dísztermét, Prokopp Máriát percekig tartó álló vastapssal köszöntötte a járvány ellenére is színültig telt helyiség közönsége. Ezen sem lepődött meg, aki ismeri, hiszen kiemelkedő tudományos eredményein, könyvein, szakcikkein túl a város lakói lokálpatriotizmusa, személyes jóindulata és a mások iránt mindig megnyilvánuló segítőkészsége miatt is a szívükbe zárták. A misszió, amelyet teljesít, Hernádi Ádám polgármester szavaival élve, nem csak azért fontos, mert a művészettörténet területén kiemelkedőt alkotott, hanem azért is, mert a jelen hőseként áll előttünk.

Fotó: Pöltl Zoltán /24 Óra

Saját bevallása szerint a szüleitől kapott keresztény, hazafias neveltetés az egész életét végigkísérte. Ezen értékek határozzák meg tudományos munkáját is. Témaválasztásában mindig megmutatkozott érdeklődése a magyar – azon belül az egyházi – témák és hagyományok iránt; ezen a téren kutatásai sokszor új és jelentős felismerésekhez vezettek, amelyek éppen olyan értékes örökséget hagynak majd az utókor számára, mint amilyen mély benyomást tett személyisége a művészettörténészek következő generációjának lelkében – olvashatjuk Maróth Miklós akadémikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökének gondolatait a könyv előszavában.

A Lexica Kiadó hazánk tudósait a szélesebb rétegekkel megismertetni kívánó, Magyar Tudósok című sorozatának darabjain keresztül olyan nem mindennapi személyiségek sorsa és munkássága bontakozik ki az olvasók előtt, mint – többek között –Vizi E. Szilveszter agykutató, Náray-Szabó Gábor kémikus vagy Freud Tamás neurobiológus. A Prokopp Mária életútját bemutató részben a tudományos pálya mellett tükröződik a vallásos világnézet, de helyet kap a családtörténet és Esztergom históriája is – fejtette ki Schmöltz Margit, az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár igazgatója.

A könyv borítójára – amelyet Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös, szobrászművész tervezett –, nem véletlenül került az esztergomi királyi várban, a Vitéz János dolgozószobájában felfedezett négy sarkalatos erényt ábrázoló freskók közül az Erőt szimbolizáló, kezében buzogányt tartó, bátor nőalak, amely egyaránt kifejezi Prokopp Mária szívbéli elköteleződését és tenni akarását mint Esztergom ezeréves kultúrájának fáradhatatlan nagykövete. A művészettörténész 2007 júniusában nagy feltűnést keltett, mikor Wierdl Zsuzsanna restaurátorral bejelentette, hogy a falképek egyikét, a Mértékletességet valószínűleg Sandro Botticelli festette.

Prokopp Mária reméli, hogy ha ezek az erények újra kivirágoznak a magyar emberek lelkében, képesek leszünk kisugározni és átadni az utánunk következő nemzedéknek azzal az üzenettel, hogy mekkora kiváltság magyarnak lenni.

Ézsiás Erzsébet: Perpetuum mobile – Prokopp Mária életpályája. Lexica Kiadó, 2020.