Egy hétig elérhető a megrázó Barta-dokumentumfilm

Ingyenesen hozzáférhetővé teszik a Siess haza, vár a mama című dokumentumfilmet a YouTube-on minden idők legnagyobb magyar rockgitárosának, Barta Tamásnak emléket állító film alkotói február 16-ig, a zenész halálának évfordulójáig.

Barta Tamás Forrás: Youtube

Barta Tamás, minden idők legnagyobb magyar rockgitárosa február 16-án távozott az élők sorából 39 évvel ezelőtt. A zenésznek emléket állító film alkotói úgy döntöttek, hogy erre az alkalomra mindenki számára hozzáférhetővé teszik a Siess haza, vár a mama című dokumentumfilmjüket a YouTube-on, reklámok nélkül.

Barta Tamás
Forrás: YouTube

„Barta Tamás 1982. február 16-án halt meg Los Angelesben, a saját házában, máig tisztázatlan körülmények között. Hogy gyilkosság vagy öngyilkosság volt-e, a mai napig nem tudjuk. Azt szeretnénk, ha a filmet Barta Tamás halálának az évfordulóján minél többen meg tudnák nézni, és emlékezzenek a fantasztikus gitárosra. A járványhelyzetre való tekintettel február 16-ig ingyenesen, reklámok nélkül nézhető a Siess haza, vár a mama című zenés dokumentumfilmünk a YouTube-on” – mondta Mester Sándor, a film producere.

Az alkotók és a jogörökös ellen eddig négy különböző pert indított a film egyik mellékszereplője, Barta Tamás hajdani, Los Angeles-i magyar üzlettársa, aki ellenzi, hogy benne legyen az a felvétel, amikor ő maga mondja el saját magáról, hogy ő volt a Barta-gyilkosság első számú gyanúsítottja, mert az ő fegyverével történt a haláleset. A film letiltásáért indított bírósági eljárás során azt mondta, hogy 1982-ben tanúként hallgatták ki, és soha nem volt gyanúsított. A sajtónak is nyilatkozta korábban és a forgatások, felvételek során is többször elmondta, hogy gyanúsított volt. A volt üzlettárs a per során azt is állította, hogy nem ő írta alá a beleegyező nyilatkozatot, tehát az a nyilatkozat, ami ahhoz kell, hogy mutatni lehessen őt a filmben, állítása szerint hamis.

A film készítői szerint ez nem így van: a volt üzlettárs a 2018-as kaliforniai forgatások után írta alá a nyilatkozatot a rendező és a jogörökös előtt. A filmben nem hangzik el új információ a történtekről és semmilyen tényfeltárást nem mutat be Barta Tamás halálával kapcsolatban, hiszen az anya-fiú kapcsolatra és a hangoslevelekre fókuszál. Így a volt üzlettársról nincs a filmben olyan információ, ami korábban ne jelent volna meg a sajtóban. A stáb eközben már hónapok óta kutat, dolgozik a készülő Lost in Los Angeles című dokumentumfilmen, amely – többek között – bővebben foglalkozik Barta Tamás halálával.

Siess haza, vár a mama

Barta Tamást, Magyarország legendás rockgitárosát mai napig a legjobb és legegyedibb hangú magyar rockgitárosként tartják számon. A gitáros, zeneszerző és énekes által írt rengeteg sláger (például az Ő még csak 14) ma is a legismertebb magyar slágerek közé tartozik. Barta Tamás 1974-ben, karrierje csúcsán dolgozott az LGT-vel, ennek ellenére váratlan lépésre szánta el magát. 1974-ben, Amerikai turnéjuk közben úgy döntött, hogy nem tér vissza többet Magyarországra, Amerikában akar élni. Elvette feleségül amerikai turnéjuk menedzserét, és új életet kezdett. „Cserben hagyta” zenekartársait és leginkább az őt hazaváró özvegy édesanyját, Editet. A korabeli törvények alapján a hazatérés megtagadásának bűntettét követte el, amiért Magyarországon letöltendő börtönbüntetésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték.

Barta Tamás édesanyjának, Editnek a halála után a fogadott lánya, Judit 12 darab audiokazettát talál. Ezeken a kazettákon levelezett egymással Barta Tamás és édesanyja Barta Amerikában töltött nyolc éve alatt. Barta Tamás Los Angeles-i otthonában kazettára mondta édesanyjának szóló gondolatait, majd a kazettákat Magyarországra küldte, ahol Edit válaszait rögzítette kazettákon, majd feladta őket postafordultával. A kazetták megrázóan intim, őszinte és drámai „beszélgetéseket” tartalmaznak a több tízezer kilométerre, két különböző világban élő édesanya és fia között.

Barta Tamás és édesanyjának intim, drámai hangoslevelei egy fojtogató anya-fia kapcsolat legmélyebb bugyraiba engednek betekinteni, miközben megismerjük a hazáját elhagyó, az amerikai álomban hívő tehetség küzdelmeit az Újvilágban és kommunista érzelmű édesanyja magányát és elszigeteltségét a szocialista rendszerben.