Nyitnak a klubok, éled a dzsesszvilág

Más előadó-művészeti ágakhoz hasonlóan embert próbáló időszakból igyekszik kilábalni a magyar dzsessz közössége. Fellépési és stúdiólehetőségek híján a muzsikálásból élők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, jószerivel csak a tanítás nyújtott védelmet az egzisztenciális megsemmisüléstől. A Covid-hullám enyhülése és a szigorítások oldása megnyithatja az utat az újjáéledő aktivitás előtt.

Roby Lakatos és Egri János Jr. Quartet Forrás: IF Cafe Jazz Club

A vírus által terhelt elmúlt esztendő a nehézségek ellenére a lehetőségek és a tevékenységek új formáit hozta felszínre. Voltak, akik feltöltődésre, gyakorlásra, új művek komponálására használták fel a tétlenség napjait; mások közösségi felületeken ápolták a kapcsolatokat a közönséggel; és voltak olyanok, akik online közvetített házi „karanténkoncerteken” hallatták hangjukat.

A vészhelyzetben bezártak a dzsessz törzshelyei, a zene mégsem halt ki falaik között. Mivel a muzsikusok túlnyomó többsége a fővárosban vagy környékén él, itt jött létre olyan művészi és közönségbázis, amire a vendéglátásból is élő klubok működése épül. Vannak köztük olyanok, amelyek rendes körülmények között naponta adnak teret ennek a zenének, míg más intézmény heti vagy havi rendszerességgel várja a műfaj kedvelőit. Az előbbi, kifejezetten a dzsesszre szakosodott klubok nem hátráltak meg a vírus elől: a megszorítások alatt az internetes színházi előadásokhoz hasonlóan zárt koncerteket tartottak, az üres nézőtér előtt játszó előadók műsorát online közvetítésben követhették az érdeklődők. Két hely volt, ahol rendszeresen szólt a dzsessz: a Budapest Jazz Clubban (BJC) és az If kávézóban.

Azt gondolnánk, hogy közönség nélkül a dzsessz nélkülözi igazi, éltető közegét, amikor a közvetlen, spontán reakciók, a szólókat jutalmazó tapsok új magasságokba röpítik a zenészek játékát. Nem így történt; kellő tapasztalat és felkészültség birtokában, maszkban vagy anélkül, mindenki arra törekedett, hogy a legjobbat hozza ki magából. Mit tesz a technika: egyes előadók koncert közben mobiltelefonjukon figyelték a közönség visszajelzéseit. Más előnnyel is jártak az online közvetítések: a BJC egyes koncertjeit a terem 150-180 fős befogadóképességét sokszorosan meghaladó számban, több ezer internetező követte a világ különböző pontjain.

Az esteket bevétel híján szinte kizárólag pályázatokból finanszírozták a klubok. A koncertek többségét ingyen kínálták, némelyeket online jegyváltás ellenében tették hozzáférhetővé, és felhívással fordultak a közönséghez, hogy adományokkal támogassa a rendezvényeket és a fellépő muzsikusokat.

A Budapest Music Center részeként üzemelő, európai muzsikusoknak is rendszeresen helyet adó, hosszú távra tervező Opus Jazz Club a bizonytalan helyzetben beszüntette tevékenységét, az épület május 31-ig továbbra is zárva tart a közönség előtt. Már zajlanak az előkészületek a nyitásra, amelynek időpontjáról és részleteiről később adnak tájékoztatást.

Online közvetítés ide vagy oda, a klubok és a muzsikusok kitörő örömmel fogadták a hírt, hogy immár a belső termekben is lehetőség nyílik koncertek rendezésére oltási igazolvánnyal rendelkező közönség előtt. A BJC május 3-tól a bárban duókoncertekkel várta az érdeklődőket, a nagytermet május 8-tól a BJC Small Band előadásával kezdődő sorozattal vehették újra birtokba az érdeklődők. Az If kávézó a teraszkoncertek után május 7-én a Roby Lakatos–Egri János jr. Quartet koncertjével nyitotta meg belső terét az esti koncerteknek.

Roby Lakatos és Egri János Jr. Quartet
Forrás: If Cafe Jazz Club

A helyzet javulása ellenére a dzsesszklubok óvatosan tekintenek a jövőbe. Sorsuk a vírushelyzet alakulásától függ, ami alapvetően befolyásolja a közönség részvételét. Szinte nulláról építkező, lassú folyamatra készülnek, amit a külföldiek távolléte is hátráltat. Abban bíznak, hogy a vírus kifullad a harmadik hullámmal, és a helyzet visszatér a rendes kerékvágásba. Ha így történik, becslések szerint szeptemberre-októberre érhetik el a látogatottság korábbi szintjét.