Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett: Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott.
A tárcavezető véleménye szerint leginkább Deák Ferenc hasonlított Arany Jánoshoz. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenekfelettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. – Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt – jelentette ki Kásler Miklós. Ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”.
Ígéretet tett arra, hogy segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
Cseke Attila, Románia fejlesztési minisztere szerint Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának otthona újult meg, ami a partiumi és erdélyi magyarságnak, sőt az egész magyar nemzetnek öröm.
A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is – jelentette ki. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel.
Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta.
Az ünnepségen köszönetét fejezte ki Török László, Nagyszalonta polgármestere is, majd az új központ Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit.
Az Arany János-emlékmúzeumnak otthont adó Csonkatorony mellett található Arany-palotát a magyar kormány támogatásából, 180 millió forintból újították fel.
Kicserélték a tetőt, megújultak a belső terek és a lépcsőház, tatarozták az épületet, felújították vagy cserélték a nyílászárókat, megújult a víz- és a csatornahálózat, valamint az elektromos és a fűtési rendszer. A padlástérben kialakítottak egy százfős konferenciatermet és három vendégszobát.
Az épületben kiállítóteret, galériát, előadótermet és múzeumi kávézót is magában foglaló kulturális központ működik majd.
Az emeleten könyvtár üzemel, és kialakítottak egy Dánielisz-termet. Dánielisz Endre 96 éves helytörténész, Arany-kutató ugyanis felajánlotta az Arany János Művelődési Egyesületnek több ezer kötetes magánkönyvtárát és dolgozószobája teljes berendezését.
A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, amelynek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot.
Az államosítást követően az épület első emeletére költözött a városi könyvtár, a földszinten üzletek kaptak helyet. Az 1990-es évek végétől galéria működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás.
A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév részeként újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.
