Balatorium – bemutatkozott a VEB2023 EKF ökológiai-kulturális programja

A 2023. évi Európa kulturális fővárosa (EKF) program bemutatta Balatorium nevű eseménysorozatát, amely az ország és Közép-Európa legnagyobb tavát érő ökológiai kihívásokat kívánja rendhagyó módon, összművészeti, valamint edukációs eszközökkel bemutatni és tudatosítani. Az EKF célja, hogy a következő másfél évben a kultúra és a tudomány eszközeivel egy hosszú távon fenntartható összefogás alapjait sikerüljön lerakni a Balaton és környező táj érdekében.

A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa Balatorium programja kísérletező közösségi események sorozata, amelyben kreatív szakemberek és tudósok közösen, az ökológiai művészet eszközeivel indítanak párbeszédet a Balaton – mint tó és mint táj – legfontosabb ökológiai kihívásairól.

A VEB2023 EKF-nek kulturális programsorozatként nem célja igazságot tenni szakmai vitákban, viszont a művészet és a kultúra eszközeinek lehetőségeivel támogatja, hogy láthatóvá váljanak a tó jövője érdekében fontos témák és párbeszéd induljon e kérdések mentén.

A koncepció készítésének folyamatában részt vett többek közt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Pannon Egyetem Limnológiai Kutatócsoportja, valamint meghatározó partnerként a PAD alapítvány is. Mára szinte az összes komplex kulturális program kikerülhetetlen témája a fenntarthatóság és az ökológiai kérdések vizsgálata, ezért a Veszprém–Balaton 2023 EKF program ezt a téma súlyához méltóan, kellő mélységben és szakmaisággal kívánja megjeleníteni. 

A Balatorium rendhagyó sajtótájékoztatója a tihanyi kikötőből induló hajón egy szakmai párbeszéddel indult, ahol a program résztvevői saját tudományos vagy művészeti szempontjaik szerint világítottak rá a tavat érő hatásokra és a megoldandó problémákra.

Fotó: Toroczkai Csaba

Néhány fontos idézet a hajón megkezdett párbeszédből: 

Can Togay János (művészeti főtanácsadó, Veszprém–Balaton 2023 Zrt.)

A Balatorium a Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa 2023 és számos további intézmény összefogásában kezdeményezett, hosszabb távon is fenntartható, dinamikusan fejlődő platform kidolgozása, amelynek célja, hogy a tudomány, a művészet és az edukáció együttműködésében segítse elő a Balatonnal mint összetett ökológiai rendszerrel való ismeretek terjesztését és e sérülékeny, mindannyiunk által nagy becsben tartott nemzeti természeti kincs megőrzését, ápolását, a Balatonnal kapcsolatos össztársadalmi ethosz erősítését. A Balatorium a párbeszéd, az együttműködés, a szükséges kompromisszumok társadalmi-ökológiai-kulturális laboratóriuma, a Balaton hangja.

 Zlinszky András (ökológus, szabadonbalaton)

A Balaton természetes parti vegetációjának területcsökkenése évtizedek óta zajlik, de az utóbbi években felgyorsult az építkezések, a nádasok irtása és a megemelt, stabilizált vízszint miatt. Ez a tó jellegének alapvető megváltozását okozhatja, akár láncreakciószerű hirtelen változással, amely elsősorban a halak ívóhelyeinek csökkenése és a természetes partvédelem visszaszorulása miatt lehet hatással a turizmusra. Fontos és sürgős lenne tehát korlátozni az építkezéseket, ellenőrizni és érvényesíteni a nádasok károsításával kapcsolatos jogszabályokat, és egy alacsonyabb, ingadozóbb vízszintet bevezetni. Ezeknek a beavatkozásoknak a hatása a Balaton és a vízgyűjtő teljes ökológiai rendszerén csökkentené a kihalások kockázatát, és az ember számára is vonzóbb, élhetőbb tájat tartana fenn.

Berecz Diána (kulturális antropológus, PAD Alapítvány)

A VEB 2023 EKF program keretében a PAD Alapítvánnyal együttműködésben megvalósuló Balatorium kulturális eseménysorozat és tudománykommunikációs projekt a Balatonhoz és térségéhez kötődő legfontosabb ökológiai kihívásokat, folyamatokat és az ezek megértését elősegítő kulcsfogalmakat mutatja be. Ezt egyedi, kifejezetten a térségre reflektáló, széles körben hozzáférhető és megtapasztalható kulturális programokkal – performatív tájbejárások, interaktív köztéri akciók, kiállítások, beszélgetések, hangjátékok, művészeti rezidencia programok – segítségével teszi.

Takács Péter (tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet)

Felhívom a figyelmet a Balatonnál tízszer nagyobb kiterjedésű vízgyűjtőn meglévő környezeti problémákra, mint például a balatoni vízrendszer, vízfolyások csökkenő, hektikusabbá váló vízhozama, idegenhonos fajok térnyerése.

Szentandrási Dóra (egyetemi oktató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

VEB 2023 EKF program keretében megvalósuló Balatorium eseménysorozatban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatási és kutatási projekttel vesz részt, melynek célja a 14–18 éves korosztály érzékenyítése a Balaton ökológiai problémáira. Az eddig megvalósult négy kurzus és egy diplomamunka eredményeit továbbfejlesztve létrejön egy társasjáték prototípusa, mely a Balaton ökológiai problémáira érzékenyíti az érintett korosztályt, továbbá megvalósul egy oktatói példatár és a hozzá kapcsolódó pedagógus-továbbképzés. A Balaton ökológiájához kapcsolódó adatok elemzéséből és vizuális feldolgozásából az adatvizualizáció eszközeivel művészeti és doizájnprojekteket hoztak létre a hallgatók. Megépül a MOME Építészeti Intézet hallgatói által tervezett installáció prototípusa a nyári építőtáborban, Örvényesen, mely alternatív oktatási helyszín, kiállítótér és közösségi tér egyben. A következő félévekben további kurzusokat indítanak az egyetemen a Balatorium projekthez kapcsolódva. Az eredményeket az EKF által szervezett Balatorium Ökológiai Héten, valamint az őszi Budapest Design Week keretében is bemutatják.

Vers József (tájegységvezető, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság)

A Balaton térségében az elmúlt közel száz évben jelentősen megváltozott a tájhasználat. Ezen változások – nagyon leegyszerűsítve – két fő csoportra oszthatók. Az egykor szinte kizárólagos mezőgazdasági művelés visszaszorult, a nyaralási, turisztikai célú hasznosítás pedig egyre inkább előtérbe került. A változások első csoportja a térség természeti állapotára, értékeire sok esetben kedvezően hatott. Ugyanakkor a turisztikai hasznosítás erőteljes hangsúlyozása már számtalan kérdést vet fel. A Balaton térsége sokak számára és sok szempontból kiemelkedő értékű. Ám az egyszerre több irányból érkező hasznosítási igény, a régió iránt megnövekedett állandó kereslet és az egyedülálló természeti környezet megőrzése gyakran ellentétes egymással.

Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az VEB 2023 EKF-régió értékes és sérülékeny természeti értékei miatt fontos, hogy az EKF témái közt szerepeljen az ökológiai kérdéseket kulturális eszközökkel megközelítő Balatorium program.

Több partnerünk jelezte, hogy 2023 után is szeretnék folytatni az együttműködést. Reményeink szerint a következő másfél évben a kultúra és a tudomány egyesített erejével egy hosszú távon fenntartható összefogás alapjait sikerül lerakni a Balaton és a környező táj érdekében.

Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója. Fotó: Toroczkai Csaba

A Balatorium projektről, az ökológiai-kulturális koncepció céljáról, küldetéséről, eseményeiről és a kulturális évhez kötődő rendezvényeiről további információkat lehet megismerni a bejelentéssel egy időben induló és a program fejlődését követve tartalmában folyamatosan bővülő https://balatorium.hu/ oldalon. A weboldal bemutatja a Balatorium legfontosabb partnereit, résztvevőit is, megmutatja, hogy mely szervezet milyen módon dolgozik Magyarország tagadhatatlanul egyik legfontosabb régiójának megőrzéséért. 

Borítókép: Can Togay János művészeti főtanácsadó a  sajtótájékoztatón (Fotó: VEB 2023 EKF/Toroczkai Csaba)