Ottó az utolsó császár, Károly legidősebb fia volt, akiből valószínűleg a Habsburgok legjobb uralkodója lehetett volna. Ottó kiválóságát azonban elsősorban nem annak köszönhette, hogy Habsburg, hanem hogy elkötelezett híve volt az európai békének és a katolikus egyháznak, valamint számtalan ügyet felkarolt az Európai Parlament tagjaként
– méltatja az utolsó Habsburg trónörököst Martyn Rady, a Londoni Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányok Intézetének professor emeritusa, akinek a külföldön nagy sikert aratott átfogó monográfiája, A Habsburgok – A világ urai idén magyar nyelven is megjelent.
Habsburg Ottó 1912-ben született, majd a Ferenc Ferdinánd trónörökös elleni szarajevói merénylet (1914) és I. Ferenc József császár halála (1916) után hamar egyértelművé vált: az akkor megkoronázott IV. Károly után ő a trón várományosa.
Bár a 20. század történelmi változásainak következtében sosem vezethette palotából népeit, de mindent elkövetett annak érdekében, hogy a keresztény civilizációra épülő, egyesülő Európa parlamentáris keretek között teljesedjen ki.
Az utolsó magyar trónörököst szülei és tanárai gyermekkorától az uralkodásra nevelték. Az első világháborút követően azonban a családnak menekülnie kellett, és a királyság sikertelen restaurációs kísérleteit (1921) követően száműzték az uralkodói családot. Ennek valósága és a restauráció vágya közötti ingadozás határozta meg Ottó fiatalkorát, amelyet gyakori költözések tarkítottak: élt többek között Madeirán, Spanyolországban, Belgiumban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is. Végül esküvője (1951) – amelyen Szász–Meiningeni Regina hercegnőt vette el – után a bajorországi Pöckingben telepedtek le. Ausztriába 1966-ban, míg Magyarországra csak 1987-ben térhetett vissza.
Habsburg Ottó eleinte restaurációra törekedett, de az önkényuralmi rendszerek fenyegetése ráébresztette, hogy az ellenük folytatott küzdelmet a dinasztia érdekei fölé kell helyeznie. 1979-ben az Európai Parlament tagja lett, és húsz éven keresztül képviselte egyre növekvő tekintéllyel a számára fontos ügyeket.
A rendszerváltás után legfőbb célkitűzése a posztkommunista országok – köztük Magyarország – támogatása, gazdasági felzárkóztatása lett. Így közel hetven évvel apja, IV. Károly halála után, a királyi palota helyett az Európai Parlament tagjaként képviselhette Magyarország érdekeit.
A Habsburg Ottó életét bemutató szabadtéri fotókiállítás szeptember 30-tól december 1-ig ingyenesen megtekinthető a Várkert Bazárban, a gloriette-hez vezető rámpán. A Habsburg Ottó hagyatékát és szellemi örökségét gondozó alapítvány a rendezvénysorozat alkalmából a közeljövőben egy fotókönyv megjelentetését is tervezi, amelyből a mostani fotókiállításon bemutatott képek nyújtanak ízelítőt. A rendezvénysorozat keretében több magyarországi és külföldi kiállítást és konferenciát is szerveznek.
Borítókép: kiállítás a gloirett rámpáján (Fotó: Szabó Zoltán, Habsburg Ottó Alapítvány)
