Szent István király olyan karakter, aki az egész magyarság szimbolikus alakjává vált, hozzá kapcsolódik többek között a keresztény kultúránk, egyházi és világi énekek, számos művészeti ábrázolás és az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk is.
Az ő kultuszépítésének a csúcsműve Szörényi Levente és Bródy János 1983-ban bemutatott István, a király című rockoperája, amely reflektál mindarra, amit Szent István személye képvisel
– hangsúlyozta L. Simon László a csütörtöki sajtótájékoztatón, hozzátéve: a legendás rockopera bemutatásának negyvenedik évfordulóját ünnepeljük 2023-ban, e jubileum alkalmából különleges kiállítással készül a Magyar Nemzeti Múzeum.
L. Simon László elmondása szerint a tárlat nem az István, a király rockoperáról szól, hanem a Szent István-kultusz kialakulásáról, 1083-tól egészen napjainkig bemutatva a kultuszépítés főbb állomásait, jelentős dokumentumait és tárgyi anyagait. Ám a kiállítás külön egységet szentel a rockopera fontos pillanatainak, a közönség elé tárva a darab díszleteit, jelmezeit, fénykép- és filmes dokumentációját is.
A tervek szerint 2023. május 15-én nyíló tárlatról a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a megnyitón és másnap a múzeum kertjében koncertet is tartanak mások mellett Feke Pál közreműködésével, ezzel indítva útjára a negyvenedik évfordulóra tervezett programsorozatot. L. Simon László végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy az István, a király ügye össznemzeti ügy. Mint mondta, ez a rockopera korszakos mű, amelyet méltón kell megünnepelnünk, ezért számítanak a magyar kormány támogatására.
Novák Péter, a jubileumi darab rendezője kiemelte: a 2023. augusztus 18-án és 19-én megtekinthető előadáson a közönséget szeretnék a középpontba helyezni, nagyszabású, interaktív előadást terveznek. Mint rámutatott, együtt lélegzik az előadással, hiszen táncolt, énekelt már benne, majd koreografálta és rendezte is. A rendező ezt követően felidézte a darab kultikus bemutatóit.
Az István, a királyt Kerényi Imre vitte be a kőszínházba. A csíksomlyói előadáson csaknem ötszázezer ember előtt adtuk elő, ám kiemelendő a harmincadik évforduló alkalmából Alföldi Róbert rendezése is, amelyről bár lehet vitatkozni, szakmailag két dolog vitathatatlan: egyrészt megmutatta, hogy a darab kortárs környezetben is működik, reflektál az életünkre, másrészt leporolta a szövegeket. Emellett Székely Kriszta és Szinetár Miklós rendezését is meg kell említenünk
– mondta.