Hankó Balázs köszöntőjében Jókai Mórt a legmagyarabb írónak nevezve arról beszélt, hogy jogos büszkeség, amikor a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi festést kapott mozdony elindul szerte az országban.

Jókai munkássága ma is példa
Magyarország településein 1242 utca és közterület őrzi Jókai nevét. Ezek hossza összesen 605 kilométer, mely megközelítőleg azonos a közúton Magyarország legkeletibb és legnyugatibb pontját összekötő távolsággal. Így köti össze Jókai a magyarokat
– mutatott rá.
A tárcavezető azt javasolta, az emlékév alkalmából mindenki olvassa el az író valamelyik művét és nézzen csodás Jókai-filmeket.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója az eseményen Jókai munkásságát méltatva kiemelte:
mintegy 180 éve, Szolnokon, még fiatal újságíróként Jókai volt az, aki az első magyar gőzmozdony működő modelljéről és megalkotóiról tudósított.
Jókait lenyűgözte a gépezet és készítőinek története, ezért írásában követelte, hogy a kor technológiai forradalmában az angol és osztrák mérnökök mellett helyet és feladatot kaphasson a magyar műszaki értelmiség is
– fogalmazott, hozzátéve, hogy korának nagy gondolkodóihoz hasonlóan Jókai is hitt abban, hogy a világ megismerhető és a tudás, a tudomány, a technológiai fejlődés jobbá teszi a világot. Az író emellett hazafi volt, aki követelte saját nemzedékének a fejlődés lehetőségét és regényeiben hőssé emelte a műszaki értelmiséget.
Írásaiban a gőzvonat a fejlődés szinonimája, mely leküzdi a távolságokat, összeköti az embereket és új jövőt ígér.
Jókai jól értette a múlt jelentőségén túl a saját kora igazságait és a jövőt is, így az életet írta meg – hangsúlyozta Schmidt Mária, megjegyezve: talán ezért is tudta megírni a legszerethetőbb Magyarországot.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!