– A Jókai-bicentenárium alkalmából több pályázatot is hirdetett a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fenntartásában működő Kertész Imre Intézet. Miért tartották fontosnak, hogy megszülessenek ezek a felhívások, és mi az elsődleges céljuk?

– Elsősorban azért, hogy tisztelegjünk Jókai emléke előtt, hogy népszerűsítsük az életművét, munkásságát, és hogy újra a közbeszéd részévé tegyük. Ez egyáltalán nem nehéz, hiszen Jókai életműve lenyűgözően nagy és szerteágazó, és az élete is elképesztően izgalmas, akárcsak a munkássága. Irodalmi tevékenysége mellett politikai pályája is jelentős volt, több mint három évtizeden át volt országgyűlési képviselő. Tudom, hogy Petőfi mindig elviszi a show-t, ha a forradalomról van szó, de azért az igazi politikai kockázatot mégiscsak Jókai vállalta, mert ő olvasta fel a 12 pontot. Szerintem nagyon karakán, karakteres ember volt, aki rendkívül hosszú ideig alkotott, és volt jelen a magyar közéletben. Krúdy azt írja róla valahol, hogy egy évszázadon keresztül övé volt egész Magyarország, és ez szerintem igaz. Kicsit mindig azt érzem, hogy
megteremtette azt a Magyarországot, amelyre mindannyian vágyunk, ami az álmainkban él, talán ezért is volt annyira népszerű.
A bicentenárium kiváló alkalom arra, hogy felhívjuk erre a figyelmet, hogy egyáltalán beszéljünk Jókairól, vagy hogy újraolvassuk a műveit. A pályázatok célja, hogy mindenki számára kiderüljön, miért Jókai a legmagyarabb író.
– Hogy miért ő a legmagyarabb író, talán nem igényel kifejtést, hiszen Jókai írásai kétségtelenül építik a nemzeti öntudatot, mégis érdekelne, mit jelent önnek ez a jelző?
– Íróként elsősorban a nyelv felől közelíteném meg a kérdést. Jókainak egészen rendkívüli szókincse volt, körülbelül a tízszerese egy átlagemberének. Több szót használt, mint Arany János, pedig szerintem Aranynál senki nem tudott jobban magyarul. E tekintetben viszont még őt is túlszárnyalta Jókai, gondoljunk csak arra a sok női névre, amelyet neki köszönhetünk. Mindenekelőtt nekem azért a legmagyarabb író, mert olyan szeretettel és megértéssel írt a magyar népről, ami keveseknek a sajátja. Ráadásul hitelesen. Ezen túl például neki köszönhetjük a Balatont is, a mai turisztikai értelemben;
fogalmazhatunk úgy, hogy ő volt az első olyan influenszer, aki megteremtette a Balatont mint turisztikai régiót.
Lapokat szerkesztett, felkarolta az első női írókat a XIX.. században, amikor ez még egyáltalán nem volt divat. És akkor ismét, első helyre kívánkozik a szerepe a forradalomban. Jókai írásaiból, még a kritikusakból is süt a haza- és a szabadságszeretet.