Egy bátor nő menekülése – Mary Ann Macham története
Mary Ann 1802 májusában született Middlesex megyében az Egyesült Államokban. Apja egy birtokos fia volt, anyját azonban rabszolgasorba taszították. A kislányt nagynénje nevelte, ám annak halála után egy rokon eladta. 12 éves korára már egy farmon dolgozott kétszáz másik rabszolgasorban élő emberrel együtt. Tizenhét éven át korbácsolták és kínozták, majd egy éjjel bátor döntést hozott: kiszabadult a zárt szobából, ahol fogva tartották, és megszökött.
A virginiai erdőkben bujkált hetekig, mielőtt fel tudott jutni egy Európába tartó hajóra. Az 1830-as évek elején érkezett meg az angliai North Shieldsbe, ahol végre megpihenhetett.
A titkos útvonal és a szabadság keresése
A rabszolgasorban élő emberek támogatására akkoriban létezett egy informális hálózat, amely segítette a menekülőket. Mary Annt sikerült felcsempészni egy Hollandiába tartó hajóra. Onnan Grimsbyn, Hullon és Yorkon keresztül jutott el North Shieldsbe, ahol új életet kezdhetett – távol attól a világtól, amely éveken át kínozta.
Bár a városba érkezése után csendes életet élt, Mary Ann Macham alakja lassan a helyi közösség fontos részévé vált.
A visszaemlékezések szerint kedves, de visszafogott nő volt, aki ritkán beszélt a múltjáról, ám a Spence család és más kvéker közösségi tagok támogatásával biztonságos környezetet teremtett maga köré.
Később feleségül ment egy helyi férfihoz, és egészen 91 éves koráig a tengerparti városban élt. A város idősebb lakói még évtizedekkel később is emlegették rendkívüli kitartását, azt a belső erőt, amely lehetővé tette, hogy túlélje a rabszolgaság éveit, majd új életet építsen fel egy teljesen idegen országban.
Esély a szabadságra
A 19. század elején az Egyesült Államok déli államaiban több, egymással kapcsolatban álló, gyakran névtelen segítőkből álló informális hálózat működött, amely támogatást nyújtott a rabszolgaságból szökőknek. Ezek a csoportok nem voltak szervezettek, inkább laza együttműködést jelentettek: szabad fekete emberek, kvékerek, tengerészek és olyan fehérek működtek közre, akik erkölcsi kötelességüknek érezték a menekülők pártolását.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!