A Laki kitörése: Európa néma katasztrófája

1783 nyarán Izland délkeleti részén egy elhúzódó vulkáni esemény indult el, amelynek következményeit Európa-szerte érezték. A Laki kitörése nem egyetlen látványos, de pusztító robbanással rombolt, hanem hónapokon át, láthatatlanul formálta át az emberek mindennapjait, az éghajlatot és a társadalmi viszonyokat.

A Laki vulkáni kúpja Fotó: Zinneke Forrás: Wikimedia Commons

„Nehéz” és „romlott” levegő

Korabeli magyar és latin nyelvű feljegyzésekben megjelenik a szokatlanul fojtó, irritáló levegő leírása 1783 nyarán. Ezek elszórt, de fontos adatok, mert illeszkednek a Laki kitöréséhez köthető száraz köd általános folyamatihoz.A magyar területeken nem volt látványos katasztrófa, csak elhúzódó válság. A jelenséget nem tudták egyetlen okhoz kötni a földrajzi távolság és a tudomány fejletlensége miatt, így az beolvadt a korszak egyéb nehézségei közé: gazdasági nehézségekbe, járványokba, hadiadók emelésébe.

Az 1789-es francia forradalom kitörésében is szerepet játszhatott a Laki kitörése  Fotó: Wikimedia Commons

A 18. század végén a légszennyezés fogalma még nem létezett. Az orvosok és természettudósok rossz levegőről és ismeretlen mérgekről írtak, de az ok-okozati összefüggéseket nem látták át. A Laki kitörése így sokáig rejtély maradt: mindenki érzékelte a következményeket, de senki sem értette a forrást.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.