Hogyan lesz a Pokémon játékból menő futárcég?

A Pokémon Go játék a világon az első kiterjesztettvalóság-alapú megasiker, amivel az egész világ játszik Tokiótól Los Angelesen át Budapestig és Kuala Lumpurig. Most a szörnyecskék merőben új útra léptek.

A Coco robot kiszállít Forrás: Coco Robotics/X

Ki ne ismerné Pokémont? A japán Pokémon franchise-ban a játékosok szörnyecskéket gyűjtenek. A franchise-t a Nintendo és a Game Freak fejlesztette, de a 2016-os Pokémon Gót már az amerikai Niantic gyártotta – és ez az okostelefonos verzió nem egy képzeletbeli világban, hanem a valódi utcákon játszódik. A kiterjesztett valóság technológiája a mobil kamerájára vetíti a digitális szörnyecskéket, így a játékosnak a sarki buszmegálló vagy a Népliget szobrai mellé is odakerülhet a mobilja kijelzőjére egy elkapható Pikachu.

A Pokémon megmutatja az utcán szökdécselő szörnyecskét. Fotó: iStock

Megjelenése után hatvan nappal már ötszázmillió letöltésnél járt az alkalmazás, a játékosok özönlöttek az utcákra, parkokba, múzeumok elé, hidak alá, hogy minél több Pokémont fogjanak. A láz idővel fokozatosan alábbhagyott, de 2024-ben még mindig százmillió (!) aktív felhasználója volt, döntően a mostani 20–35 évesek körében, akik gyerekként vagy tinédzserként kezdtek el játszani vele.

A kiterjesztett valóság (angolul: augmented reality, rövidítve AR) olyan technológia, amely a telefon vagy a szemüveg kameráján keresztül látott valódi képre digitális elemeket – szövegeket, figurákat, tárgyakat – vetít rá, így a két világ egyetlen képben olvad össze. Nem tévesztendő össze a virtuális valósággal (VR), amely teljesen elzárja a felhasználót a fizikai környezettől: az AR meghagyja a valóságot, csak kiegészíti.

A lelkes mobiljátékosok nemcsak pénzt költöttek (költenek) erre a mókára, hanem szórakozás közben folyamatosan használják a mobiljuk kameráját: annyira, hogy a Niantic számára eddig mintegy harmincmilliárd városi képet készítettek. Ingyen és bérmentve.

Ezekből a képekből pedig a Niantic 2025 májusában kivált AI-leányvállalata, a Niantic Spatial elkészítette a világ egyik legrészletesebb helymeghatározó rendszerét robotok és AR-eszközök számára.

Nem akármiről beszélünk: ez a rendszer a cég szerint néhány centiméteres (!) pontossággal képes meghatározni a tartózkodási helyet a térképen az épületekről vagy más látható tereptárgyakról készült néhány pillanatkép alapján. Ezt pedig arra használják, hogy a robotok nagyobb pontossággal navigáljanak olyan helyszíneken, ahol a GPS megbízhatatlan – és ez nem terv, hanem ma már működő gyakorlat.

Első tesztként a Niantic Spatial összefogott a Coco Roboticsszal, a számos amerikai és európai városban kézbesítő futárcéggel.

 

Pikachutól a pizza kiszállításig

A Coco Robotics ezer, repülős bőrönd méretű robotot telepít Los Angelesben, Chicagóban, Jersey Cityben, Miamiban és Helsinkiben – amelyek akár nyolc extra nagy pizzát vagy négy bevásárlószatyrot is képesek szállítani. A cég vezérigazgatója szerint a robotok eddig több mint félmillió kiszállítást végeztek, több millió mérföldet megtéve mindenféle időjárási körülmények közepette.

Egy Coco Robotics halad a járdán. Forrás: Coco Robotics

Hogy versenyezni tudjanak az emberi futárokkal, a járdákon átlagosan nyolc kilométer/órás sebességgel gördülő Coco robotoknak a lehető legmegbízhatóbbnak kell lenniük. Nem tévedhetnek el. Pedig városokban sokszor megtörténik, hogy elvész vagy félrevezető a GPS-jel, mivel a rádiójelek visszaverődnek az épületekről, és zavarják egymást. Sűrűn lakott területeken kézbesítenek, ahol toronyházak, aluljárók és autópályák vannak, és ott a GPS nem igazán megbízható.

 

Itt jött a képbe a Niantic Spatial

Kiderült, hogy Coco robotjának biztonságos és pontos mozgásához pontosan olyan adatokra van szükség, amiket Pikachu után futkosva a felhasználók tömegszámra összegyűjtöttek.

A cég a számtalan helyszínről különböző szögekből, különböző napszakokban és eltérő időjárási körülmények között készített milliárdnyi fotó adataival rendelkezik. Mindegyik képhez részletes metaadatok tartoznak, amelyek meghatározzák, hogy a telefon hol volt a térben a kép készítésekor, beleértve azt is, hogy melyik irányba nézett, felfelé vagy lefelé, mozgott-e, milyen gyorsan, merre, és így tovább.

A GPS mellett a négy kamerával felszerelt Coco robotjai mostantól ezt a modellt is alkalmazzák. Ezzel a technológiával a robotok pontosan a megfelelő felvételi helyeken helyezkednek el az éttermek előtt, ügyelve arra, hogy ne legyenek senki útjában; közvetlenül a vendéglő ajtaja előtt állnak meg, s nem néhány lépéssel arrébb, ahogy az régebben megesett.

 

Nem állnak meg a futárkodásnál

A Coco Robotics partnersége csak a kezdet. A Niantic Spatial vezérigazgatója szerint az általa élő térképnek nevezett rendszer első darabjait hozzák létre:

a világ hiperrészletes virtuális szimulációját, amely a való világ változásával együtt változik.

Ahogy a Coco és más cégek robotjai mozognak majd a világban, új térképi adatforrásokat szednek össze, s így a világ egyre részletesebb és részletesebb digitális másolatait táplálják a cég adatbázisaiba. A térképek nemcsak pontosabbakká válnak, hanem egyre inkább gépek is használják őket.

Ez sok mindent megváltoztat. A térképeket régi idők óta arra használjuk, hogy bennünket, embereket segítsenek eligazodni a világban. Váltottunk ugyan 2D-ről a 3D-re, majd a 4D-re (gondoljunk a valós idejű szimulációkra, mint például a digitális ikrekre), az alapelv nem változott: a térképen lévő pontok a térben vagy időben lévő pontoknak felelnek meg.

A gépek térképei azonban útikönyvekké válnak, tele olyan információkkal, amelyeket az emberek magától értetődőnek vesznek. Leírásokkal, amelyek megmondják a gépeknek, hogy mit is látnak valójában, és hozzárendelik minden objektumhoz a tulajdonságok listáját.

Ez a korszak arról szól, hogy hasznos leírásokat készítsünk a világról, amelyeket a gépek megérthetnek.

Nem véletlenül olyan nagy a felhajtás a világmodellek körül – a Niantic Spatial tudja ezt. Az LLM-ek (a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, a Gemini és társai) lassan mindentudónak tűnhetnek, de nagyon könnyen csődöt mondanak, amikor hétköznapi környezetekben kell mozogniuk, interakcióba lépniük: a világmodellek ezt kívánják orvosolni. Egyes cégek, mint például a Google DeepMind és a World Labs olyan modelleket fejlesztenek, amelyek menet közben virtuális fantáziavilágokat generálnak.

A Niantic Spatial műszaki igazgatója szerint, ha továbbra is ilyen céltudatosan tökéletesítik a térképkészítést, akkor mindent rögzíteni fognak:

Még nem tartunk ott, de ott akarunk lenni. Arra koncentrálunk, hogy megpróbáljuk digitálisan újraalkotni a való világot.