Csíksomlyón az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, Szűz Mária segítségét kérte, majd legyőzte a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után újfent Csíksomlyón adtak hálát, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután pünkösd szombatján minden évben elzarándokolnak oda.
Borítókép: Zarándokok székely és magyar zászlót lengetnek a csíksomlyói búcsúba tartó Csíksomlyó Expressz – Székely Gyors össznemzeti zarándokvonaton a sepsiszentgyörgyi vasútállomáson 2024. május 17-én (Fotó: MTI/Kátai Edit)
