Ez a támogatás valójában egyfajta éves járadék, úgynevezett subsidium volt, amelyet a rómaiak azért fizettek, hogy a roxolánok békében maradjanak és ne támadják a birodalom határait. A rendszer kölcsönösen előnyös volt: a rómaiak biztonságosabbá tették a dunai határvidéket, míg a roxolán király megerősítette hatalmát és gazdasági forrásokhoz jutott. A források szerint azonban egyszer konfliktus is kialakult, amikor a rómaiak csökkentették a fizetett összeget. A roxolánok tiltakozása után diplomáciai tárgyalásokra került sor, és a megállapodást végül helyreállították. Ez jól mutatja, hogy a roxolánok katonai ereje miatt a rómaiak nem tekinthették őket jelentéktelen szomszédnak.
Fontos megjegyezni, hogy bár a roxolánok kapcsolatban álltak a Kárpát-medence népeivel, fő területük nem az Alföld volt. A Kárpát-medencében elsősorban a szarmata jazigok telepedtek meg, akik a Kr. u. I. század közepétől az Alföld nagy részét birtokolták. A roxolánok ezzel szemben inkább az Alsó-Duna vidékén, a mai Havasalföld és Moldva térségében éltek. Ennek ellenére politikai és katonai kapcsolatban álltak a Kárpát-medence szarmata népeivel, és időnként átlépték a határokat is. A dunai és alföldi szarmata törzsek egy tágabb sztyeppei rendszer részei voltak, amelyben a törzsek szövetségesi és hatalmi viszonyai folyamatosan változtak.
Roxolánok és népvándorlás
A késő római korban a roxolánok története összefonódott a nagy népvándorlási folyamatokkal. A III–IV. században a gótok, majd később a hunok megjelenése átalakította a kelet-európai sztyeppe politikai viszonyait. A szarmata törzsek egy része beolvadt más népekbe, mások pedig a hun birodalom fennhatósága alá kerültek. Valószínű, hogy a roxolánok is részben ilyen módon tűntek el a történelem színpadáról, nevük pedig a későbbi forrásokban már ritkábban jelenik meg.
A régészeti leletek is megerősítik a roxolánok jelenlétét az Alsó-Duna térségében. A sírokban gyakran találtak lovas temetkezéseket, fegyvereket, páncélzatot és sztyeppei jellegű dísztárgyakat. Ezek a leletek jól mutatják a szarmata nomád harcos kultúrát, amelynek egyik jellegzetes képviselői voltak a roxolánok. Bár közvetlenül nem a Kárpát-medence legfontosabb szarmata népe voltak, mégis fontos szerepet játszottak a térség történetében, különösen a római határvidék politikai és katonai viszonyaiban.
A roxolánok története így a sztyeppei nomád világ és a római civilizáció találkozásának egyik jellegzetes példája. Királyuk, Resparaganus személye pedig jól szemlélteti azt a diplomáciai rendszert, amelyben a római birodalom a határ menti népekkel szövetségeket kötve igyekezett fenntartani a dunai limes biztonságát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!