Szenvedélyes Anna Kareninát mutatnak be a kecskeméti teátrumban

Tolsztoj remekművét, az Anna Kareninát játssza az Újvidéki Színház a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház nagyszínpadán ma 19 órakor, a 10. Színházi olimpia vendégelőadásaként. A színmű a regény különleges feldolgozása, forrásig hevített szenvedélyt hoz színpadra. Az újvidéki társulat Anna Kareninája az ország egyik leglátogatottabb és legtöbbször díjazott produkciója. Az előadásról Lénárd Róberttel, az Újvidéki Színház művészeti vezetőjével és a két címszereplővel, Mészáros Árpáddal és Fülöp Tímeával beszélgettünk.

Fotó: Újvidéki Színház/Aleksandar Milutinovic

Több mint húsz fesztiváldíjat hozott az Újvidéki Színháznak az utóbbi két évben az Anna Karenina feldolgozása, melyet ma este mutatnak be a Kecskeméti Nemzeti Színházban, a Balkánon szupersztárnak számító Dejan Projkovski rendezésében.

Az Anna Kareninát némileg más olvasatban fogalmazták meg az Újvidéki Színház alkotói, művészei. Fotó: Újvidéki Színház/Aleksandar Milutinovic

Lénárd Róbert, az Újvidéki Színház művészeti vezetője elmondta, hogy Dejan Projkovski több kiváló rendezését látták számos országban, mielőtt felkérték az Anna Karenina megrendezésére, de természetesen már egy abszolút rendezői szupersztárnak számított a Balkánon. Projkovskiról köztudott, hogy csak a teljes alkotói szabadság mellett hajlandó dolgozni, ami egyébként is jellemző az Újvidéki Színházra.

Lénárd Róbert színházukról szólva elmondta, hogy mivel már megalapításakor is kísérleti teátrumnak tekintette magát, nagyrészt kortárs darabok szerepelnek repertoárjukban, így a nemzetmegőrző struktúra felé is a kortárs irányából közelítenek.

Az első bemutatónk is erről árulkodik, ami Örkény Macskajátéka volt, ami ma klasszikus, de akkor egy nagyon aktuális és éles kortárs mű volt. Ezt az aktualitást igyekszünk továbbvinni, többnyire mai darabokat bemutatni, magyarul, természetesen szerb felirattal, hogy nyissunk a többségi nemzet felé. Talán mondani sem kell, hogy nemcsak magyar, hanem szerb szerzőktől is játszunk, hiszen Újvidéknek mindig megvolt a hídszerepe a két kultúra között

– fejtette ki Lénárd Róbert.

Ennek is köszönhető, hogy darabjaikat – így az Anna Kareninát is – némileg más olvasatban fogalmazzák meg, mintha anyaországbeli színház volnának. – A gyökereink magyarok és magyar irodalmi szöveghagyományon alapul a kultúránk. De mintegy mellékgyökérként ugyanúgy ott van kultúránkban a többségi kultúra is, ami folyamatosan beszüremlik. Erről árulkodik az Anna Karenina is, Dejan Projkovski vérbő balkáni olvasatában a regényhez képest sokkal kevesebb magasröptű elmélkedés, de annál több szenvedély látható a feldolgozásban – mondta a művészeti vezető, hozzátéve, hogy a két éve futó darabnak még bizonyára jó pár éve van a repertoárjukban, hiszen a legrégebbi előadásuk tízéves, és az Anna Kareninát máig telt házzal játsszák.

Mészáros Árpád alakítja Vronszkijt a különleges Anna Karenina-feldolgozásban, aki arról beszélt, hogy egészen hosszú előkészületek előzték meg a színpadi próbafolyamatot, melyben sokat foglalkoztak a darab dramatizálásával.

Egy hónapon keresztül csak a regényt olvastuk, annak főbb szerepeit. Így összeállt egy csaknem 38 oldalas, teljesen lecsupaszított szöveg, melyben csak az maradt, ami feltétlenül szükséges a történet elmeséléséhez. Annyiszor átbeszéltük a megvalósítást, olyannyira megtaláltuk a megfelelő koncepciót, hogy mire elértünk a színpadig, minden ment magától. Az első beállítópróba alatt megszületett jelenetek 90 százaléka ugyanúgy maradt a bemutatóig, olyan világosak voltak a viszonyok

– fogalmazott Mészáros Árpád, hozzátéve, hogy a beállítópróbákat még Béres Mártával csinálta végig, majd szerepét Fülöp Tímea vette át, aki alig tudott részt venni a próbafolyamatban, mégis nagyon felkészülten érkezett.

Karakteréről is szót ejtett a főszereplő. – Ha elolvassuk a történetet, először azt látjuk, hogy Vronszkij egy elkényeztetett szépfiú, egy playboy, elkényeztetett gróf. Feltettük tehát a kérdést, hogy mégis mi lehet benne érdekes? Mit csinál akkor, amikor egyedül van? Mennyire deviáns személyiség és meddig képes elmenni a szerelméért? Az ő karakterével kapcsolatban ezeket próbáltuk megválaszolni. Dejan Projkovski a második macedón rendező, akivel dolgozom és mintha tanítanák őket arra, hogy hogyan bánjanak a színésszel: pontosan tudják, hogy meddig mehetnek el velünk, és figyelnek arra, hogy ne kelljen olyat csinálnunk színészként, ami nem kedvünkre való, és ez nagyon jót tesz az alakításoknak – mutatott rá Mészáros Árpád, akinek szoros kecskeméti kötődése is van.

– A kecskeméti teátrumban szerettem meg a színházat. Elektroműszerész szakon tanultam a Kandó Kálmán Szakközépiskolában. A kollégiumban bérletesek voltunk és minden előadást megnéztünk a színházban. Meghatározó volt egész életemre, hogy ebben a gyönyörű épületben láthattam az előadásokat. Azt hiszem, elektroműszerészből színésszé válni nem egy szokványos életút. Huszonkét éve érettségiztem Kecskeméten és egészen mostanáig nem adatott meg, hogy színészileg ide vezessen az utam, egészen mostanáig. Most tettem egy nagy sétát a városban és újraéltem mindazt, ami két és fél év alatt történt velem Kecskeméten. Ez plusztöltést jelent, amit keretek közé szorítva felhasználhatok az előadáson – fogalmazott a színművész.

Fülöp Tímea a rendelkező próbák és a feldolgozás után vette át Anna szerepét Béres Mártától, tehát szinte belecsöppent az előadásba.

– Másfél napom és két próbám volt belerázódni a szerepembe. Úgy tudtam felkészülni, hogy előre megkaptam az előadásról készült videófelvételt és a szöveget. Sokáig úgy éreztem, hogy nem tudom, mit csinálok, ösztönből kellett belehelyezkednem a karakterbe – mondta a művésznő a szerep nehézségeiről, majd hozzátette:

Tolsztoj kiválóan megírta a karaktert, hiszen mindannyian Annák vagyunk, csak mindenkinek más a tragédiája.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!

Borítókép: Jelenet az Anna Karenina című előadásból (Fotó: Újvidéki Színház/Aleksandar Milutinovic)