Itthon 1986-ban mutatták be Tim Rice–Andrew Lloyd Webber darabját, a Jézus Krisztus szupersztárt a szegedi Dóm téren, Szikora János rendezésében. Ősbemutatója New Yorkban 1971 októberében volt, a darabot a mai napig minden idők legsikeresebb rockoperájának tartják. Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperája forradalmasította a zenés színházat, az általa felvetett kérdések máig érvényesek.
A darab Jézus életének utolsó hetén alapul, vagyis a Rice-féle verzión, ami a virágvasárnaptól Jézus keresztre feszítéséig tartó hétről ismert. A Jézus Krisztus szupersztár kezdetben kudarcra és vitára volt ítélve, vagy talán annak provokálására tervezték. Egy ilyen fontos téma elhelyezése a populáris-zenei kontextusban sokaknak problémát jelentett, a megszentségtelenítés jele volt, de ma már nem elvárható, hogy a vallási témákat kizárólag Bach-bonyolultságú zenével kezeljék.
A rockoperában az volt a legmeglepőbb, hogy valójában nem Jézus a főszereplője, hanem Júdás, ám ha az ő neve szerepelt volna a címben, a mű minden bizonnyal kevésbé lett volna népszerű. A szerző Júdás iránti érdeklődését Bob Dylan sora ösztönözte „Ott volt-e Isten Iskarióti Júdás oldalán?”
Tim Rice egy emberibb Júdás-karaktert alkotott meg, egy követőt, aki lát, vagy azt hiszi, hogy látja, amit mások nem látnak, és változtatni akarnak a dolgokon.
Rice így magyarázza: – Érthető, hogy Júdás aggódna egy férfiért, akit csodált és akihez társult, fél attól, hogy a dolgok kikerülhetnek a kezükből.
A Bibliában Júdás egy gonosz karakter. És nekem úgy tűnt, hogy ez valószínűleg nem egészen így van.
Az ő Jézusa egy férfi, tele kérdésekkel és kétségekkel, a szupersztárrá válás útján, mint a mai hírességek, csakhogy egy olyan férfi, akiből az emberek túl sokat akarnak.
Megjegyzéseket váltott ki az egykori Rice szótár, a színes zene, Mária Magdolna karaktere és a Jézussal való kapcsolatának következményei, a zsidók hibáztatása, valamint Pontius Pilátus felmentése, de egyeseket különösen zavart az a tény, hogy a történet a keresztre feszítéssel ér véget, és nem mutatja meg, hogy mi történt azután. Lloyd Webber azzal magyarázta, hogy a darabot nem feltámadástörténetének szánták, de még csak nem is bepillantásnak Krisztus életének utolsó napjaiba. Tim Rice szerint
Krisztust nem Istennek látjuk, hanem igazi embernek a megfelelő helyen, a megfelelő időben.
Az előadás a Pécsi Nemzeti Színházban május 24-én lesz látható.
Damir Lončar rendező Eszéken született. A Színművészeti Főiskola Színművészeti Tanszékének elvégzése után az eszéki Drama HNK tagja lett, ahol számos főszerepet játszott.
1992 óta a Zágrábi Városi Komedija Színházban játszott, ahol két évvel később a társulat tagja lett, és számos sikert ért el vígjáték-, operett- és musicalszerepeiben. Szinte nincs olyan sikeres produkció a Komedija repertoárjában, amelyben ne vett volna részt: Ágytól ágyig; Bogár a fülben; A fogadós; Cardasa hercegnő, Borzalmak kis boltja; Caruga; Összejövetel; Tiszta őrület; Revizor stb.
Idővel rendezni is kezdett, először asszisztensként és társrendezőként (Bogár a fülben; Ágytól ágyig), majd önállóan (Caruga, Jó katona). Fellépett a Dubrovniki Nyári Játékokon (Skup; Dundo Maroje; Az öreg hölgy látogatása; Orestija; Don Quijote). Több filmet is készített (Luka; Karácsony Bécsben; A szív nem divat; Hosszú, sötét éjszaka).
Ludo éjszaka a President Hotelben című darabban George Pidgeon szerepéért díjat is kapott. Pólai Arany Aréna kitüntetést kapott Radic Luka című filmjének mellékszerepéért. Feldkurat Otto Katz szerepéért A jó katona Svejk című darabban és Arthur király szerepéért a Monty Python’s Spamalot című musicalben Horvát Színház Díjjal jutalmazták.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Borítókép: Jelenet az előadásból (Fotó: Ines Novkovic)
