Ritka magyar cím egyrészt a neves népzenekutató apai-anyai szülőföldjének – Kis-Szamos melléke és Észak-Mezőség – tánc- és zenei hagyományára, az itt táncolt táncra vonatkozik. Másrészt utal a szórványosodó mezőségi magyarságra, de a kiemelkedő, ritka életpályát magának tudható Kallós Zoltán személyére is – mutatott rá a Kallós Zoltán emlékére készülő néptáncelőadás ismertetőjében Tőkés Csaba Zsolt rendező-koreográfus.
A címmel Kallós Zoltán egy fontos üzenetét is tolmácsolni szeretnék az alkotók:
felhívni az emberek figyelmét az emberi élet mulandóságára, arra, hogy nem mindegy mit hagyunk hátra a következő generációknak.
A Székelyhon.ro beszámolója szerint Antal József, a rendező munkatársa az előadás ismertetésekor rámutatott: a 2018-ban elhunyt Kallós Zoltán megérdemli, hogy személyiségével és munkásságával hivatásos együttes foglalkozzon. Emlékeztetett, hogy az erdélyi koreográfus és táncos szakmában nagyon sokan kapcsolatba kerültek vele, és „akiben Zoli bácsi egy kis ambíciót és a néptánc iránti szeretetet és alázatot látott, azokat a fiatalokat a tehetségéhez és a körülményeihez képest megpróbálta támogatni”.
Tőkés Csaba Zsolt rendező-koreográfus, aki egyben a produkció díszlettervezője is elmondta, hogy az előadás körbe járja Kallós Zoltán életét a szülei találkozásától, gyermek- és fiatalkorán keresztül a sajátságos búcsúig. Úgy fogalmazott, hogy lehetetlen küldetésre vállalkoztak,
mivel Kallós Zoltánnak akkora hagyatéka van, hogy azt lehetetlen egyetlen előadásba belefogni. Ezért próbáltak jelképes, reprezentatív táncanyagot választani, és minden esetben az ő gyűjtéseit használták zenei anyagként.
Lőrincz Hortenzia társkoreográfus arról beszélt, hogy bár Kallós Zoltán szakmai munkásságának jelentős részét Moldvában és a Gyimesekben töltötte, ez a tájegység kimarad a műsorból, a Ritka magyar Válaszúthoz és környékéhez, a Mezőséghez kapcsolódik. Kiemelte: Kallós Zoltán szintén jelentős moldvai és csángóföldi gyűjtései egy későbbi előadás témái lehetnek.
A Ritka magyar az érzések, érzetek nyelvén a tiszta folklórból táplálkozva igyekszik Kallós Zoltán életére emlékezni. Az előadáshoz egyszerű díszleteket, jelmezeket használtak, hitelesen rekonstruálva az az adott vidék viseletét. Az előadás zenei szerkesztője Kelemen László, társkoreográfusai Kádár Ignác, Lőrincz Hortenzia és Tőkés Edit, jelmeztervezője Székely Melinda. A művészeti munkatárs Könczei Csongor, a fényképész Bartis Attila. Szereplői az Udvarhely Néptáncműhely teljes tánckara, táncoktatók: Feketelaki Tibor, Könczei Csongor, Székely Melinda, Vincze Júlia.
Az előadás bemutatója május 8-án lesz a székelyudvarhelyi művelődési házban, majd május 9-én, 10-én és 15-én is láthatja a közönség.
Kallós Zoltán (1926–2018) Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas néprajzkutató, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze a Kolozs megyei Válaszúton született. A zenefolklór és a népköltészet, különösen a ballada és a díszítőművészet kérdéseivel foglalkozott. Nagy sikert aratott gyűjteménye a Balladák könyve, amelyben négy néprajzilag jelentős táj (Mezőség, Kalotaszeg, Moldva, Gyimes) balladaköltészetét mentette meg a művelődés számára. Munkásságáért számos magasrangú kitüntetés mellett a kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, Európa Nostra-díjjal is kitüntették.
