Gazdag Gyula egyedi módon adaptálta Balzac azonos című regényét, amikor annak történetét 1968 Budapestjére helyezte. Miközben tankok vonulnak Csehszlovákia felé, Sárdi László (Máté Gábor), a nagy reményű vidéki költő a fővárosba érkezik, hogy érvényesüljön. Bár küllemében semmi sem emlékeztet Balzac regényére, épp az átdolgozás mutat rá annak máig ható realizmusára, és hogy a balzaci karriertörténet hatalmi harcai, intrikái és játszmái bármely korszakban érvényesek maradnak.
Dudás Viktor filmszakértő szerint az alkotás tökéletesen bemutatja a kádári rendszer paternalista, atyáskodó, finoman sugalmazó mechanizmusát – nem véletlen, hogy Gazdag Gyula több filmjét is betiltották, hiszen kritikus hangvételű művei kényes társadalmi kérdéseket feszegettek.
Gazdag Gyulának összesen kilenc filmjét tiltották be, csaknem filmjei felét. Nála több betiltással csak alkotótársa, Elek Judit rendelkezik.
A filmben szereplő kiváló színészek – például Benedek Miklós, Margitai Ági, Bessenyei Ferenc és Béres Ilona, Udvaros Dorottya, Básti Juli – a filmszakértő szerint különleges módon jelenítik meg a karaktereket:
Van a filmnek egy plusz jelentéstartalma ezáltal, hiszen nemcsak azt látjuk, hogy a színészek megformálnak egyes szerepeket, hanem azt is, hogy mennyire újszerűek ezek a filmes karakterábrázolások a színházi darabokban megszokottakhoz képest.
Halmy Kund történész szerint a film hűen tükrözi a késő Kádár-kor nyomasztó légkörét: „Nagyon terhes volt ez az időszak, ekkor még egy-egy évnek hatalmas súlya volt, ezt a fojtott atmoszférát pedig kitűnően érzékelteti a film.” A történész szerint tankönyvi jelentőségű alkotás, amely mindenkinek ajánlott, aki meg akarja érteni a korszak kulturális és politikai viszonyait, hogy milyen kihívásokkal és kényszerekkel kellett szembenézniük az írói, újságírói és művészi élet szereplőinek.
Az elveszett illúziók szombat este 20 órától, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja pedig 22 órától lesz látható a Hír TV műsorán. Az ismétlésekre vasárnap 11 és 13 órakor kerül sor.
