Nem tudni pontosan, mi célból készült a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületéről az a negyvenpercnyi filmanyag, amely az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból került át az NFI Filmarchívumba a rendszerváltás után. A Nemzeti Filmintézet filmtörténészei folyamatosan tárják fel és azonosítják a híradófilmgyár hagyatékát, amely több évtizednyi filmfelvételt, és soha nem látott, kimaradt jelenetet tartalmaz.
Annyi bizonyos, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika kerülte a kínos esettel kapcsolatos állásfoglalást.
Valószínű, hogy az akkori Mafilm egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőr diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése és a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
A Nemzeti Színház belső terei is láthatók az előkerült felvételeken
Így fekete-fehérben is lenyűgöző az operatőrök munkája, ahogyan örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe. Érezhető a megrendültség, ahogyan kamerájukkal bejárják az épületet és a színház környékét, de az igyekezet is, ahogyan megpróbálják a lehető legplasztikusabban megörökíteni a pusztulásra ítélt épület részleteit és hangulatát.
A dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is. Az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen, eltérő mennyiségű filmet fotografálva. Végjáték a Nemzetiben címmel ezekből és az NFI gyűjteményében korábban őrzött mozgóképfelvételből állította most össze az NFI Filmarchívum azt a húszperces dokumentumfilmet, amelyet az első robbantás hatvanadik évfordulóján tesz szabadon elérhetővé videómegosztó csatornáján.
A film végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Híradófilmeket és a kihagyott jeleneteket is használja az összeállítás. Ez utóbbiak szintén most kerültek elő az egykori MOVI-stúdió „snittbankjának” feltárásakor, és korábban soha nem látott képsorokat tartalmaznak az épület bontásáról is.
Minden kockája szívszorító képet őriz a végóráit élő és exkavátorokkal dacoló színházépületről. Még légi felvétel is előkerült a lekopasztott térről, egy másik unikális amatőrfilmes képsor pedig az ’56-os forradalomból, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyik a harc.
Nem sokkal később, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket állított ezzel a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat a Monarchia-szerte, színházairól ismert bécsi iroda, a Fellner és Helmer cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt és 2300 néző befogadására volt képes. A Blaha Lujza téri színházépület csaknem egy évtizeddel korábban épült, mint az Állami Operaház. Hatvan évvel ezelőtt történt felrobbantása hatalmas vesztesége a magyar kulturális örökségnek. Elpusztításának oka és módja máig felfoghatatlan és feldolgozhatatlan, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy ha ma állna, idén ünnepelnénk fennállásának 150. évfordulóját.
