Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy a keszthelyi kastélymúzeumot tavaly mintegy hétszázezer látogató kereste fel, és ez nettó hétszázmillió forint árbevételt jelentett. Idén az első négy hónapban már 136 ezer látogatót regisztráltak, így várhatóan ebben az esztendőben is gyarapodik a látogatottság.
A Festetics-kastélyban látható a 48 darabból álló aranyozott ezüst étkészlet
A látogatói élmény fokozása és a szolgáltatások minőségének javítása, valamint az épület állapota további fejlesztéseket, felújításokat indokol, amelyeket a következő egy évben szándékoznak megvalósítani. Két új belépési pontot, pénztárat alakítanak ki, az egyiknél kerékpárbérlésre is lehetőség nyílik, illetve megújul a kastélypark öntözőrendszere, a padok, a sétálóutak, a pálmaház és a korábbi madárpark területe is.
Új arculata lesz a kastélynak, amelyet önálló márkaként szeretnének meghatározni a hazai és a külföldi látogatók körében. A múzeum területén háromszáz új információs táblát is kihelyeznek, de a hangos tárlatvezetési rendszer ugyancsak megújul, továbbá a szőnyegeket és a kordonokat is kicserélik
– tette hozzá.
Ősszel mindkét fő lépcsőházat kifestik, restaurálják a függönyöket, valamint 42 olyan meglévő műtárgyat is, amelyeknek a helyreállítására eddig nem volt lehetőség. Megkezdődik a falépcső helyrehozatala is, a biliárdszobában pedig új enteriőrt alakítanak ki.
A munkálatok tervezett költsége ötszázmillió forint, de ezekkel párhuzamosan elkezdődik az épület szerkezeti elemeivel kapcsolatos felújítás előkészítése is. Ez érinti egyebek mellett a tetőszerkezetet, a szigeteléseket és a nyílászárókat, ilyesfajta átfogó munkálatok nem voltak az elmúlt 30-35 évben.
Nagy Bálint, a kastélyt fenntartó Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési államtitkára, a választókerület országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a kastély és a Festetics-örökség jelentős kulturális és turisztikai értéke a térségnek, amit méltóképpen kell őrizni és ápolni. A most tervezett fejlesztések pedig még inkább erősíteni fogják a kastély szerepét és népszerűségét a hazai és külföldi látogatók körében.
Oláh Zsanett arra is kitért, hogy
tavaly év végén vásárolták vissza azt a 48 darabból álló aranyozott ezüst étkészletet, amely Festetics I. György és fia, László nevéhez köthető.
Ezek a műtárgyak mostantól a főúri ebédlőben láthatók. Kardos Laura muzeológus az újonnan beszerzett Festetics-kincsekről elmondta, hogy tavaly decemberben, egy bécsi árverésen jutottak hozzá a 12 kehelyhez és a 36 evőeszközhöz, amelyek a korábban már beszerzett hasonló étkészletet egészítik ki. A fedeles kelyheket Bécsben 1817-ben készítették, a hat kisebb poharat pedig 1821-ben, akárcsak az előételes evőeszközkészletet, és mindegyiken szerepel a Festeticsek címere, valamint a tárgyakat készítő mesterek monogramja.
A 2019 óta visszaszerzett műtárgyakkal arra törekedtek, hogy bemutassák a főúri étkezési kultúrát, így az ebédlő mellett már tálalószobát is ki tudtak alakítani az ezüst és aranyozott ezüst étkészletek jóvoltából.
Az 1942-es kastélyleltárban három oldalon keresztül sorolták fel az egykori ezüstkamra kincseit, amelyekből később semmi sem maradt itt, ezért is célozták meg, hogy a kastély „Seuso-kincseiből” minél többet vissza tudjanak szerezni műtárgyvásárlások révén.
