Mivel
Klimt nem hagyott hátra feljegyzést a modell kilétéről,
a Lieser családfa alapján három fiatal lány is szóba jöhet, ez a különbség pedig jogilag mindent megváltoztat: ha a portrén Margarethe Lieser látható, akkor a festmény Adolf Lieser tulajdona volt. Ebben az esetben a Dél-Karolinában élő Patricia J. Leahy a közvetlen örökös, a 2024-es aukciós megállapodás pedig érvénytelen, hiszen őt teljesen kihagyták belőle. Ha a portrén az unokatestvérei (Helene vagy Annie) szerepelnek, akkor a kép a másik testvér, Justus Lieser és felesége, Henriette (Lilly) tulajdonát képezte. Lilly Liesert – aki a bécsi művészvilág egyik ismert mecénása volt – 1942-ben deportálták a nácik, és Auschwitzban gyilkolták meg. Az ő ágának elismert örökösei kötötték meg a korábbi alkut az aukciósházzal.
Teljes patthelyzet a műkincspiacon
A New York-i per hírére
a festményt 30 millió euróért leütő hongkongi gyűjtő azonnal elállt a vásárlástól.
A nemzetközi jogi zárlat miatt ugyanis a képet sem kiállítani, sem továbbértékesíteni nem lehetne, így gyakorlatilag értéktelenné vált a piacon. Az im Kinsky aukciósház időközben bejelentette, hogy a megbízásuk lejárt, a festményt pedig visszaszolgáltatták az osztrák magántulajdonosnak.
Gustav Klimt utolsó remekműve így – bár csodával határos módon túlélte a 20. század diktatúráit – most egy modern bírósági és örökösödési háború foglya lett. Szakértők szerint a szövevényes jogi vita miatt még hosszú évekig esély sincs arra, hogy a nagyközönség bármelyik múzeumban vagy tárlaton újra láthassa.
