Nagy dobásra készül az 50 éves Kormorán Zenekar

A magyar népzene és a rock találkozásából született a Kormorán sajátos zenei világa, amely öt évtized alatt a Kárpát-medence magyarságának egyik meghatározó kulturális kifejezésévé vált. Az együttes alapítója, Koltay Gergely huszonnégy évesen indította útjára a formációt, amelynek jubileumát nagyszabású koncerttel ünneplik: 2026. december 12-én, szombaton 20 órakor a Szegedi Dómban csendülnek fel az elmúlt fél évszázad meghatározó dalai. A kétórás műsorban a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona filmzenéi, valamint rockoperák részletei is helyet kapnak majd. Koltay Gergelyt a magyar nyelv és a népzenei hagyomány erejéről, valamint a zenekar ötvenéves küldetéséről kérdeztük.

Koltay Gergely, a Kormorán Zenekar vezetője Fotó: Forrás: Kormorán

– Óriási feladat. 

A Kormorán több mint 300 dalából 140 van repertoáron, vagyis ezeket folyamatosan játsszuk, én magam pedig mintegy nyolcszáz dalt jegyzek. Lesz miből válogatni. 

A Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona főcímzenéje biztosan elhangzik, hiszen ezek az évek során ikonikus dalokká váltak, nemcsak a dallamuk, hanem a szövegük miatt is. Rockoperáinkból is válogatunk.

– A jubileumi koncert megtartása egy ideig bizonytalannak tűnt. Mi hozta meg a fordulatot?

– Nem így képzeltem el az ötvenedik évfordulót, és egy idő után úgy láttam, nincs értelme tovább erőltetni. Aztán egy koncert előtt, egy sátorban beszélgettünk Vadkerti Imrével és Fehér Nórával, a zenekar két énekesével. Ők mondták, hogy nem szabad lemondanunk a jubileumról, mindenképpen meg kell oldanunk valahogy. Imre vetette fel, miért ne tarthatnánk templomban a koncertet. Kiss-Rigó László püspök úr végül rendelkezésünkre bocsátotta a szegedi Fogadalmi templomot. Ezt valóban úgy éltem meg, mintha a Jóisten ujja érintett volna meg bennünket.

A Kormorán Zenekar munkásságát több rangos díjjal is elismerték. Az együttes 2006-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 25. jubileumi koncertje alkalmával pedig a Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. 2020-ban a közmédia Duna-díját is átvehette. 2023-ban Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat kaptak Vadkerti Imrével közösen. Az elismerések a magyar népzenei hagyományokat a rockzenével ötvöző, sajátos zenei világ, valamint a magyar kulturális örökség továbbadásában és a nemzeti összetartozás erősítésében vállalt szerep előtt tisztelegtek.

– Mit jelent a Kormorán számára, hogy a Kárpát-medence különböző részein élő magyarokhoz is eljutnak a dalaik?

– Három szóval tudom összefoglalni, mit jelent számomra a zenekar élete: felelősség, küldetés és szolgálat. Ha ez a három együtt van a színpadon, és eljut a közönséghez, akkor megvalósul az, amiért érdemes csinálni. Én a koncertjeinken nem igazán érzek külön színpadot és közönséget. Amikor elkezdünk játszani, az emberek közösséggé forrnak össze velünk. Különösen megható ez a határon túli magyarok körében, akiknek sokat jelenthetnek azok a sorok, amelyek a közös történelmünket és összetartozásunkat idézik fel. De bárhol játszunk Magyarországon, ugyanezt a szeretetet tapasztaljuk.

– Ötven év után mit szeretne, mit vigyenek magukkal a koncert látogatói?

– Azt, hogy a magyar kultúra rendkívül színes, és ennek a sokszínűségnek része a saját zenei hagyományunk is. Nem az a feladatunk, hogy mindent egyformává tegyünk, hanem hogy megőrizzük és továbbadjuk azt, amit örököltünk. Ha a dalaink révén az emberek közelebb kerülnek egymáshoz, és felismerik a közös értékeinket, akkor az elmúlt ötven évnek volt értelme.

Koltay Gergely 1952-ben született Budapesten, fuvolaművészi diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte, 1970–1977 között a 25. Színház tagja volt. A Sebő együttes tagjaként megismerkedett a népzenei hagyományokkal és a megzenésített versekkel, majd 1976-ban megalapította a Kormoránt, amely a népzene és a rock ötvözésével teremtett sajátos folk-rock hangzást. Zeneszerzőként több rockoperát jegyez, köztük A költő visszatér, A Megfeszített, a Trianon és A Napba öltözött leány című műveket, emellett olyan híres magyar filmek zenéjét szerezte, mint a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona. A Honfoglalás betétdalaként vált közismertté a Kell még egy szó. 1997 és 2000 között a Magyar Televízió zenei főszerkesztője volt, mikor is leállította hazánk részvételét a teljesen átpolitizált Eurovíziós Dalfesztiválon. Koltay Gergely 1974-ben elnyerte A népművészet ifjú mestere címet, 2001-ben a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel, 2010-ben Budapestért díjjal, 2017-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Munkásságát 2019-ben Kossuth-díjjal ismerték el.