Az El País beszámolója szerint a kutatók egyelőre azt sem tudják megállapítani, hogy az egyes mikroorganizmusok mikor kerültek a festményre. Lehetséges, hogy egy részük hosszabb ideje jelen van, mások viszont jóval később, akár a múzeumi környezetből juthattak a felületére.
A festmény titkait már évek óta kutatják
Az Éjjeli őrjárat 1642-ben készült, és a holland aranykor festészetének egyik legismertebb alkotása. A monumentális képen Frans Banninck Cocq kapitány és Willem van Ruytenburch hadnagy polgárőrcsapatát örökítette meg Rembrandt.
A festmény különlegessége, hogy a korabeli csoportportrék megszokott, merev elrendezése helyett mozgalmas jelenetet ábrázol. A szereplők mintha éppen induláshoz készülődnének, miközben a fények és árnyékok játéka a kép egyes alakjaira irányítja a figyelmet.
A mű története az évszázadok során több fordulatot is tartogatott. Amikor 1715-ben az amszterdami városházára szállították, a vászon széleiből levágtak, hogy elférjen a számára kijelölt helyen. A hiányzó részeket azóta sem sikerült visszaszerezni.
A Rijksmuseum 2019-ben indította el az Operation Night Watch, vagyis az Éjjeli őrjárat hadművelet elnevezésű kutatási és restaurálási programot. A nagyszabású vállalkozás célja, hogy a legmodernebb vizsgálati módszerekkel feltárják a festmény anyaghasználatát, állapotát és az évszázadok során bekövetkezett változásokat.
A restaurálási munkálatokat a látogatók is figyelemmel kísérhetik: a szakemberek a Rijksmuseum egyik termében kialakított, üvegfalú munkaterületen dolgoznak. Jelenleg többek között az 1970-es években felvitt, időközben megsárgult lakkréteg eltávolításán munkálkodnak.
A közönség is megnézheti a festmény láthatatlan lakóit
A mostani mikrobiológiai kutatás eredményeit nem kizárólag tudományos célokra használják fel. Az ARTIS-Micropia november 11-én megnyitott, The Night Watch Lives – magyarul Az Éjjeli őrjárat él – című bemutatóján a látogatók maguk is megismerhetik a festményről származó mikroorganizmusokat.
A kiállításon Rembrandt alkotásának életnagyságú reprodukciója mellett helyezték el azokat a laboratóriumi tenyészeteket, amelyekben a festményről gyűjtött baktériumok fejlődnek. A látogatók így azt is láthatják, milyen élőlények találhatók a mű különböző részein.
A bemutató folyamatosan bővül, hiszen a következő hónapokban további mintákat vizsgálnak meg, az új eredményeket pedig beépítik a kiállításba. A tárlat 2027 májusának végéig látogatható Amszterdamban. A kutatás a műtárgyvédelem szempontjából is új ismeretekkel szolgálhat. A mikroorganizmusok jelenléte ugyanis önmagában még nem jelenti azt, hogy károsítják a festményt. Annak megállapításához, hogy egy adott baktériumfaj jelent-e veszélyt az alkotás anyagára, további vizsgálatok szükségesek.
























