A DNS állapota miatt az eredményeket óvatosan kell értelmezni, a kormeghatározás és a történeti adatok azonban szintén alátámasztják a Szent Lászlóhoz való kötődés lehetőségét. Az antropológiai vizsgálat szerint a csont egy erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.
Szentté avatása után válhattak le ereklyék a király maradványaiból
Szent László 1095-ben halt meg, és Váradon temették el. Szentté avatására 1192-ben került sor. Solymosi László történész, az MTA rendes tagja a kerekasztal-beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, hogy
a szentté avatás részeként az eredeti sírból kiemelték a maradványokat, majd egy díszesebb helyen temették el újra. Az exhumálás alkalmat adhatott arra, hogy ereklyéket válasszanak le a szentté avatott személy földi maradványaiból.
Solymosi arra is kitért, hogy több mint 120 olyan település van, amely Szent Lászlóhoz kötődik. Ez is jelzi, milyen széles körben tisztelték a királyt, és milyen sok helyre juthattak el az ereklyéi.
A kerekasztal-beszélgetésen Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója, valamint Molnár Antal történész, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének igazgatója is részt vett. A beszélgetést Mende Balázs Gusztáv, az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetének paleoantropológusa vezette.
Dokumentumfilm készülhet az ereklyék nyomában
A mezőkövesdi lelet történetét a tervek szerint fikciós dokumentumfilmben is feldolgozzák. Mende Balázs Gusztáv elmondta: a forgatás során olyan városokat, gyűjteményeket és templomokat is felkereshetnek, ahol Szent László ereklyéit őrzik. A film a kutatás történetét és a királyhoz kötődő ereklyék sorsát is bemutathatja, így a mezőkövesdi lelet mellett a Szent László-kultusz történetének kevésbé ismert részletei is a közönség elé kerülhetnek.
























